Többmilliárd járhat vissza a magyar cégeknek

Az Európai Bíróság egy nemrégiben hozott, magyar vonatkozású döntésében kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós áfa irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás és gyakorlat, amely kizárja a késedelmi kamat fizetését olyan áfa összegek után, amelyeket az adózó ésszerű határidőn belül nem tudott visszaigényelni a közösségi jogba ütköző hazai szabályozás miatt. Az Európai Bíróság megerősítette azt is, hogy az uniós jog megsértése miatt fizetendő kamat nem lehet kedvezőtlenebb, mint a belső jog megsértése esetén járó kamat. Mindez a hazai vállalkozások számára akár több milliárdos tételt is jelenthet. (Nemrég egy másik, áfa ügyben született ítélet a nem fizető vevőkkel kapcsolatos áfa-kérdéseket rendezte.)

A korábbi hazai áfa szabályozás tiltotta a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez – például a cég ki nem fizetett beszerzéseihez – kapcsolódó áfa visszaigénylését. Az Európai Bíróság a C-274/10. számú ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy ez a rendelkezés az uniós joggal ellentétes, így a korlátozó szabályt 2011-ben hatályon kívül helyezték. Tisztázatlan maradt ugyanakkor, hogy a közösségi jogba ütköző hazai szabály miatt késedelmesen érvényesített áfa-visszaigénylések után milyen módon kaphatnak ellentételezést (késedelmi kamatot) a sérelmet szenvedett adózók.

Az elhúzódó áfa-kiutalásokból is ügy lehet

Az áfa visszautalásokat megelőző NAV ellenőrzések, csak bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ügyek miatti csúszások nem felelnek meg az uniós előírásoknak – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából. A közösségi jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozásokat az áfa-levonás joga „azonnali jelleggel” illeti meg. Ez alatt azt kell érteni, hogy a vállalkozásoknak a visszaigényelt áfát nem évekkel később, hanem záros határidőn belül kell megkapniuk.

A gyakorlatban a legtöbb adózó a kamatigényét közigazgatási eljárásban és közigazgatási perben próbálta érvényesíteni az adóeljárási szabályok szerint. A bíróságok ugyanakkor azt állapították meg, hogy ezek a szabályok nem alkalmazhatóak, és az adózók kamatköveteléseit nem közigazgatási perben, hanem esetleg kártérítési perben lehet érvényesíteni. Az ilyen típusú ügyekben ugyanakkor a kártérítés formájában történő igényérvényesítés a gyakorlatban ugyancsak kizárt. Ez azt eredményezte, hogy a károsult adózók végső soron nem kaptak kompenzációt, amely viszont ellentétben állt az Európai Bíróság korábbi ítélkezési gyakorlatával. A szombathelyi bíróság – felismerve ezt az ellentmondást – kezdeményezte az Európai Bíróság eljárását.

Az Európai Bíróság a korábbi hasonló döntéseivel összhangban most egy magyar ügyben is egyértelművé tette, hogy a közösségi jogba ütköző módon vissza nem igényelhető áfa után jár a kamat. A hazai bíróságok feladata, hogy szükség esetén akár a hazai jog „félretételével” biztosítsák az adózókat ért pénzügyi veszteség ellentételezését. Ennek megfelelően a magyar bíróság jogértelmezésén fog múlni, hogy az adózók milyen formában – az adóeljárási szabályok alapján vagy a kártérítés szabályai szerint – érvényesíthetik a kamatköveteléseket. Figyelemmel ugyanakkor az elévülésre, már a bíróság döntését megelőzően is érdemes kihasználni a rendelkezésre álló jogi eszközöket. – hívja fel a figyelmet dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának vezetője.