„Az idei év második felének kiugró tőkepiaci eredményei, és a fokozatos kamatvágások meghozták a lakossági befektetők kedvét is a befektetési alapok iránt, így az intézményi befektetőket néhány hónap késéssel már követik ők is." - magyarázza a novemberi adatokat Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. Mint mondja: a piaci feltételek javulása továbbra is fenntartja a befektetők érdeklődését, a jelenlegi kamatkörnyezet pedig jó alapja annak, hogy ha nem történik drámai változás, továbbra is kedvező időszak előtt álljon a piac.
A BAMOSZ tagjai által kezelt befektetési alapok novemberben összesen 71,1 milliárd forintot vonzottak, amellett vagyonukat a piaci teljesítmények is 13,3 milliárd forinttal növelték. Bár egyes magasabb kockázatú alapokból - vegyes és részvényalapok, abszolút hozamú alapok - vontak ki tőkét a befektetők, ennek mértéke nem volt számottevő, így összességében a novemberi 3%-os bővülést követően, a hónap végén a BAMOSZ tagok 416 hazai befektetési alapban 2910 milliárd forintot kezeltek.
A legnépszerűbbek továbbra is a nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok: az összvagyon többségét (61,9%) ezek adják, ráadásul novemberben az átlagnál is valamivel gyorsabban, 4,1%-kal nőtt az ilyen típusú alapokban kezelt vagyon. Összesen 59,4 milliárd forint friss tőke érkezett ilyen termékekbe, a hozam pedig az októberihez hasonló mértékű, 12,3 milliárd forinttal növelte a befektetéseket.
A leggyorsabb havi növekedést a kötvényalapok érték el, elsősorban a hazai rövid kötvényalapok jelentős tőkevonzása miatt. A kötvényalapok a hónap során 22,4 milliárd forintot vonzottak, ezen felül 1,3 milliárd forint hozamot értek el. A rövid kötvényalapok vagyona 24,9%-kal nőtt, ez 22,8 milliárd forint friss tőkéből, és mintegy 800 millió forint hozamból jött össze. A hosszú kötvényalapok mintegy 460 millió forintos hozama mellett ezekből a termékekből viszont mintegy 400 millió forint tőkekivonás történt a hónapban. Vagyonuk így összességében alig nőtt. A kötvényalapok száma összesen két új alap indulásával 27-re nőtt, összvagyonuk 10,3%-kal nőtt, így a hónap végén az alapok vagyona 253 milliárd forint volt.
Emelkedett a pénzpiaci alapok vagyona is, 4,1 %-kal. Ezekbe a termékekbe 38,4 milliárd forint friss tőke érkezett, és a hozamok is 4,9 milliárd forinttal növelték a vagyont, ami a hónap végén 1099 milliárd forint volt. A kategória 73%-át jelentő likviditási alapok száma 28-ra, vagyonuk 3,4 százalékkal nőtt. A befektetők 19,8 milliárd forintot fektettek be újonnan, és az átsorolt alapok hatására is 2,8 milliárddal nőtt a vagyonuk. Emellett a likviditási alapok vagyonát még 3,6 milliárd forint hozam is növelte. A legtöbb új befektetés a hazai likviditási és pénzpiaci alapokba érkezett, de jelentős volt az érdeklődés az euróövezeti alapok, és a dollár pénzpiaci alapok iránt is. Egyedül a dollár likviditási alapokból vontak ki a pénzt a befektetők. Leggyorsabban a bolgár levás pénzpiaci alap vagyona nőtt.
A hónapban tovább gyorsult a tőkebeáramlás az ingatlanalapokba is: ezek összesen 13,8 milliárd forint friss tőkét vonzottak, és 2,3 milliárd forint hozamot is termeltek. A 22 ingatlanalap vagyona így összességében 6%-kal nőtt, összvagyonuk a hónap végén 284 milliárd forint volt, amely az alapok összvagyonának 10%-a. Idén először nőtt a tőkekivonás ellenére is a hazai ingatlanalapok alapjainak vagyona is, igaz alig több mint fél százalékkal. (Ezekben a termékekben 30 milliárd forint fekszik.)
Csökkent viszont a befektetők lelkesedése a részvényalapok iránt: az elmúlt hónapban 1,4 milliárd forintot vontak ki ezekből a termékekből. Ennek ellenére vagyonuk így is 1,2%-kal nőtt, hiszen piaci teljesítményük 5,3 milliárdot hozott a konyhára. A részvényalapok száma egy alap megszűnésével 59-re csökkent, vagyonuk a hónap végén 331 milliárd forint volt. Ezen belül a részvényalapok háromnegyedét kitevő részvénytúlsúlyos alapok vagyona 0,8 százalékkal nőtt: bár 2 milliárd forint ismét elvándorolt belőlük, 4,1 milliárdos hozam keletkezett rajtuk. A tiszta részvényalapok vagyona viszont 630 millió forint friss tőke és mintegy 1,2 milliárd forint hozam eredményeként 2,4%-kal nőtt. Leggyorsabban ismét az észak-amerikai részvényalapok vagyona nőtt.
Nem fordult meg a trend a nyilvános garantált alapok esetében sem: összvagyonuk ismét 1,3%-kal csökkent, így az a hónap végén 406 milliárd forint volt. A hét milliárd forint tőkekivonás - ez elsősorban a lejárt és nyíltvégűvé alakított alapokból kivont tőke - mellett a piaci teljesítmények viszont mintegy 1,6 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát. (Ezek az adatok még nem tartalmazzák a jegyzés alatt lévő alapok adatait.)
Ami a kisebb alapkategóriákat illeti: a vegyes alapok vagyona 0,4%-kal, 96 milliárd forintra nőt annak ellenére, hogy 140 millió forintot vontak ki ezekből az alapokból. (Piaci teljesítményük viszont 550 millió forinttal növelte vagyonukat.) A 12 egyéb alap vagyona novemberben 2%-kal, 22 milliárd forint fölé nőtt. A hónapban mintegy 100 millió forintot vonzottak ezek a termékek, amelyek mintegy 340 millió forint hozamot értek el. A 25 nyilvános származtatott alap vagyona 3%-kal nőtt, november végén 58 milliárd forint volt. A hónap során mintegy 1,3 milliárd forint friss pénzt vonzottak, a piaci teljesítmények pedig további 400 millió forinttal növelték az alapok vagyonát.
Alig valamivel nőtt a a zártkörű értékpapíralapok vagyona is: 3,8 milliárd forint friss tőke érkezett az alapokba, miközben ezek teljesítménye viszont 3,4 milliárd forinttal csökkentette a vagyont. Az intézményi alapokon belül novemberben ismét csak a részvényalapokba érkezett jelentős friss tőke, míg a pénzpiaci alapból tőkekivonás történt, leggyorsabban viszont a garantált alapok vagyona nőtt. A hónap végén a zártkörű alapok összvagyona 361 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 12%-a.
