Rosszul járnánk a totálkár szabályainak változásával
Kedvezőtlenül érintené az autótulajdonosokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítáról szóló törvény tervezett módosítása: drágulna a biztosítás, tovább nőne a hazai gépjárműpark egyébként is magas átlagéletkora, s nehezebbé válna a nemzetközi károk rendezése is.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
A Polgári Törvénykönyvbe ütközik és ellentétes az Európai Uniós eljárással a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosító javaslata, ezért a szövetség tiltakozik a törvénymódosítás ellen – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kgfb-törvényhez benyújtott javaslat szerint a „gazdasági totálkár” megállapítása csak akkor lenne lehetséges, ha a káresemény következtében sérült gépjármű számlával igazolt javítási költségei elérnék vagy meghaladnák a jármű forgalmi értékének 80 százalékát.
A javaslat súlyosan sérti a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, nagyon magas sérülési arányig javításra kényszerítené a biztosítottakat, ami jó a szervizeknek, azonban sérelmes a fogyasztóknak. Ennek következményét – a magasabb díjon keresztül – az ügyfeleknek kellene megfizetniük és a hazai gépjárműpark amúgy is magas, 12 éves átlagéletkora tovább emelkedne.
Formálódó jogszabályok
Az adótörvények módosításához kapcsolódóan egyéb a biztosítókat érintő módosítás is szerepel az Országgyűlés előtt. Egyebek mellett megmarad adómentesen cafeteria-elemként a megtakarítási célú élethosszig tartó életbiztosítás. A gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó kártérítés csak számla ellenében lesz lehetséges.
A módosítási javaslat szöges ellentétben áll az európai uniós gyakorlattal, ahol egyetlen tagországban sem határozták meg a totálkár százalékos mértékét. A javasolt módosítás komoly zavarokat okozna a nemzetközi károk rendezésében, ahol a javasolt mértéknél jóval alacsonyabb mértékben is megállapíthatják a totálkárt a kárenyhítés érdekében. Ez utóbbi diszkriminálná a magyar károsultakat a külföldi károsultakkal szemben.
A javaslat másik, jogilag igen problematikus része szerint a vétlen károsult köteles lenne megcsináltatni az autóját, mert csakis így juthatna hozzá a kártérítéshez. Ez a szabály ellentmondana a Polgári Törvénykönyvnek, de egy, a közelmúltban éppen ez ügyben hozott ombudsmani állásfoglalás szerint magának az Alaptörvénynek is.
