A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg. 

Hosszú távú gázvásárlási megállapodás született a Shellel, lekötötték a visszagázosításhoz szükséges kapacitásokat, ezzel mindkét feltétel teljesült a cseppfolyósított gáz (LNG) érkezéséhez a krk-i LNG terminálról. A megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be pénteken, és azt is jelezte, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. földgázkereskedő vállalata 2021. január elsejétől 2027. október 1-jéig éves szinten egymilliárd köbméteres kapacitást foglalt le a horvátországi Krk LNG-termináljában, amely jövő év januárjában kezdi meg működését - idézi laptársunk, az mfor.hu.

A magyar fogyasztásban jelentős tétel lesz

Hogy a mennyiséget el tudjuk helyezni, ez az 1 milliárd köbméter nagyságrendileg az ország éves gázfogyasztásának a 10 százaléka (az elmúlt években az időjárási körülmények függvényében 9 és 10,4 milliárd köbméter között volt a felhasználás). A megállapodás tehát, mindenképpen stratégiai jelentőségű. A miniszter történelminek is nevezte az üzletet, azzal magyarázva, hogy az ország kilépett az LNG piacra. Azt már mi tesszük hozzá, hogy erre elvileg eddig is megvolt a lehetőség, de korábban hazánk jellemzően Oroszországból vezetéken érkező gázt vásárolt.

Érdekesség, hogy tavaly december elején úgy tűnt, hogy az LNG vásárlás teljesen lekerült a napirendről, hiszen Szijjártó Péter belebegtette, hogy hosszú távú gázszállítási szerződést kötünk Oroszországgal. A megállapodásra végül akkor nem került sor, az év elején pedig a járvány hatására alapos fordulat állt be a piacon.

Korábban az egyik probléma a szakértők szerint az volt, hogy az LNG gáz ára túl magas volt, és emiatt nem érte meg importálni. Ez már csak azért is érdekes, mert, a kikötőkbe ugyan cseppfolyós állapotba érkezik, az ott található terminálokban azonban a visszagázosítás után csővezetékbe kerül, így például a most lekötött kapacitások is a magyar-horvát gázvezetéken keresztül érkeznek, állapotát és tárolhatóságát tekintve tehát olyan lesz, mint az a földgáz, ami Oroszországból jön.

Sokat esett az LNG ára

A 2019 végén rendezett LNG Summit című szakkonferencián Ságvári Pál, a nemzetközi energetikai kapcsolatokért felelős miniszteri biztos azt emelte ki, hogy folyamatosan vizsgálják az LNG gáz beszerzését, amelyet jelenleg görög, horvát, olasz, lengyel és holland kikötőkön és terminálokon keresztül lehetne elérni. A szakember szerint a gáz és a tranzit árát is figyelembe véve az előzetes adatok alapján a horvát, az olasz és a holland LNG-terminálokon érkező energia tűnik árban kedvezőbbnek (innen 2,55-2,65 EUR/MWh ársávban érkezhetne gáz), míg a lengyel és a görög lehetőség ennél magasabb (3,31, és 5,19 EUR/MWh). Az eseményen előadó FGSZ vezető, Ferencz I. Szabolcs pedig azt mondta, hogy az LNG egyelőre számunkra másfélszer drágább, mint a vezetékes gáz.

Az elmúlt hónapokban komoly árfolyammozgások voltak a szénhidrogének piacán. A médiában elsősorban az olajár összeomlásáról, majd a nyár folyamán az árak emelkedéséről számoltak be. De hasonló pályát járt be a földgáz ára is, amely a járvány miatti gazdasági visszaesésre reagálva a tavasz során számottevően gyengült, majd a nyár végén – részben az általános piaci optimizmus, részben a tározók téli feltöltése miatt - ismét erősödött.

A miniszter tájékoztatóján is elhangzott, hogy részben a járvány, részben az azt megelőző komoly túltermelési válság miatt az LNG ára a vezetékes gázé alá esett. Ezért úgy döntöttek, hogy az LNG szerepét megnövelik az ország gázellátásában. Szijjártó Péter jelezte, ennek két előfeltétele van: az egyik a kapacitásfoglalás azokban a visszagázosítással foglalkozó kikötőkben, ahová a gáz megérkezhet, a másik pedig, hogy vásárolni kell forrást.

LNG terminált is vettünk volna korábban

A mostani bejelentés – amely szerint kapacitásokat foglalt Magyarország - egyébként azt is jelzi, hogy vélhetőleg egy időre lekerült a napirendről egy másik kérdés. Tavaly több alkalommal is felmerült, egy ideje tárgyalásokat folytatunk Horvátországgal, hogy az ott épülő cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas kikötői terminálban tulajdonrészt szerezzen Magyarország.

Hogy ez nem csak a magyar fél álma, azt jelzi, hogy Horvátország budapesti nagykövete is jelezte egy interjúban, hogy jól haladnak a tárgyalások. Ahogy a fent említett szakkonferencián Barbara Doric, LNG Croatia vezérigazgatója és Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója is szólt arról, hogy egyeztetések folynak a jövőbeni együttműködésről.

Akkor a tárgyalások végére nem került pont, később pedig a koronavírus-járvány miatt a nemzeti kormányoknak voltak ennél sokkal súlyosabb problémái, így a magyar tulajdonszerzés lekerült a napirendről (hivatalos bejelentés legalábbis nem történt). Ebben a ráció elsősorban az lett volna, hogy ezáltal a magyar fél kapacitásokhoz jutott volna a terminálban, ami megnyitja a lehetőséget az LNG importjára.

Végül nem kikötői részt, hanem kapacitást szerzett a magyar fél. Ez azt sejteti, hogy a felek nem tudtak megállapodni, igaz, így a kikötői tulajdonrész megszerzése már Magyarország számára nem olyan sürgető. Persze hosszú távon továbbra is lenne ráció jó ár-értékarány mellett a tulajdonszerzésben, hiszen az előrejelzések szerint az EU karbonsemleges törekvései és a folyamatosan növekvő energiaigény miatt a következő évtizedekben egyre több földgáz kell majd Európában. Ez pedig az LNG-terminálok jelentőségét is növelheti.

Mit jelent mindez a fogyasztók szemszögéből?

A hazai nagyfogyasztók esetében a gáz ára a piaci (tőzsdei) árfolyamokhoz kapcsolódóan alakul, így esetükben a mostani szerződés kisebb jelentőségű. Esetükben ugyanis a szolgáltatók az aktuális kurzushoz igazítják az általuk fizetendő díjakat.

Más a helyzet a lakossággal, illetve azokkal a vállalkozásokkal, amelyek kisebb mennyiségű gázt fogyasztanak, ők ugyanis rögzített áron kapják az energiahordozót. Ez 2013-ban (a 14-es parlamenti választások kampányaként), amikor a kormány a rezsicsökkentés jelszavával mérsékelte a fizetendő díjakat, kedvező volt, azt követően viszont a piaci árak csökkenése nem érvényesült.

Nem véletlen, hogy egy ellenzéki képviselő, az MSZP-s Tóth Bertalan 2018-ban azzal vádolta a kormányt, hogy a megelőző öt évben a gázárak rögzítésével összességében 70 ezer forintot vett ki a családok zsebéből.

Ha megnézzük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által irányadónak tartott TTF gáz árfolyamát akkor azt láthatjuk, hogy 2013-ban 20-25 euró között mozgott az árfolyam, most pedig ennél jóval alacsonyabb szinten kereskednek vele. A nyáron több évtizedes mélypontra került a gáz tőzsdei árfolyama, amelynek hátterében a nyári ciklikus visszaesés mellett közrejátszott a koronavírus-járvány miatti gazdasági hanyatlás is.

A tározókat kora ősszel kezdik feltölteni a téli időszakra, ami hagyományosan az árak emelkedésével jár. Így az utóbbi napokban 12 euró környékére kúszott vissza a TTF kurzusa. Ez azonban még a forint elmúlt években látott 20 százalékos gyengülése (a 300 forintos euró árfolyama napjainkra 360-ra emelkedett) mellett is komoly diszkontot jelent. A pénteken bejelentett hosszútávú szerződés révén lekötött olcsó forrás így adu ász lehet a kormány kezében. Könnyen lehet ugyanis, hogy ha az idei gazdasági visszaesés után a fellendülés a vártnál lassabb, akkor egy újabb rezsicsökkentéssel próbál majd a kormány a választókra hatni.