A KPMG csalások, korrupciós ügyek és vállalati bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó üzletága a pénzmosásról szóló első, 2004-es felmérése után most 55 ország vezető bankjainál azt vizsgálta, hogy milyen eredményeket értek el a pénzintézetek az elmúlt három évben ezen a téren.

Basel II - a kulcselem

Jimmy Helm, a KPMG közép-kelet-európai Forensic csoportjának vezetője szerint a 2004-ben elvégzett első felmérés óta példa nélküli változások mentek végbe a pénzpiacon és a szabályozási környezetben is. "A bankok egyre inkább globális méretet öltöttek, piacaik és szolgáltatásaik összetettebbé váltak, a korábbinál többet fektettek be fejlődő piacokon, és jelentősen nőtt a magánkézben lévő vagyon mértéke. A kialakult strukturális változások jelentős mértékben hozzájárulnak a bankszektor pénzmosással, valamint terrorizmusfinanszírozással összefüggő kihívásaihoz. Az új Basel II keretszabályozásnak megfelelő törvénymódosításokkal, a pénzmosás ellen hozott sztenderdek erősödésével nagyobb hangsúly került a vállalatirányítás és a vállalati felsővezetés elszámolási kötelezettségére," mondta Jimmy Helm.

A most kiadott 2007-es felmérés - amely 55 ország, 250 vezető bankjának 25 százalékát lefedi, és a korábbinál alaposabban vizsgálta a fejlődő piacokat - megerősíti azon trendeket, miszerint a pénzintézeteknél jelentős mértékben nőttek a pénzmosás megelőző rendszerekre és a szabályozási környezetre, illetve ezek fejlesztésére fordított befektetések.

A pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadások átlagosan 58%-kal növekedtek az elmúlt 3 év során, ami felülmúlta a pénzintézetek 2004-es várakozásait. Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában az ilyen jellegű költések 70 százalékkal, vagy akár azt meghaladó mértékben is növekedtek.

Éber személyzet

A bankokról a pénzmosás elleni kockázatokat a korábbinál sokkalta átfogóbb megközelítéssel kezelik: a nemzetközi téren aktív bankok 85 százalékának van komplex pénzmosás elleni politikája, egyre több bank alkalmaz megfigyelő és tesztelő programot, és szervezetükön belül is egyre szélesebb körben alkalmazzák azokat. Ugyanakkor a fejlettebb monitoring-technológiák ellenére is a bankok 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a személyzet éberségére van szükségük ahhoz, hogy kiszűrjék és azonosítsák a gyanús ügyleteket, és közel egyharmaduk (34 százaléka) elégedetlen a jelenleg használatban lévő tranzakcióellenőrző rendszere hatékonyságával.

A bankok több mint 70 százalékánál a gyanús cselekményekről szóló jelentések  száma is emelkedett, sőt, a bankok 42 százalékánál - saját megfogalmazásuk szerint - jelentős mértékben nőtt ezen jelentések száma.

Közszereplők pénzügyei

Az Európai Unió 3. direktívájában előírt, a tagállamokban 2007. december 15-ig bevezetendő követelmény a közszereplők és családtagjaik, mint leendő banki ügyfelek fokozott átvilágítása. A 2007-es KPMG-felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a megkérdezett bankok már jelenleg is igen komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azonosítsák azon közszereplőket, akik a pénzmosással kapcsolatos pénzek csatornái lehetnek. Ma a bankok 70 százaléka ellenőrzi, vizsgálja kiemelten a közszereplő ügyfeleket, szemben a 3 évvel korábbi 45 százalékos aránnyal. Ám mindez a globális méretű pénzintézetek esetében érvényes - a kis és közepes méretű bankok még nem követik e gyakorlatot.