Az állam által kamattámogatásban részesített lakáshitelek összege évről évre drasztikusan csökken. Amíg 2003-ban 236 milliárd, addig 2004-ben 172 milliárd, a múlt évben pedig már csak 114 milliárd forint ilyen hitelt vettek fel új lakás építéséhez, vásárlásához az arra jogosultak. A tendencia tovább tart: május végéig 33,7 milliárd támogatott hitelt vettek fel az ügyfelek, míg egy évvel korábban 46,8 milliárd volt az összeg. A 6,3 milliárd forintos átlagos hitelnagyság változatlan.
A felújításra, korszerűsítésre felvehető támogatott hitelek nagysága stabilizálódni látszik. Amíg egy éve 27,4 milliárd ilyen hitelt folyósítottak a bankok, addig idén május végéig 26,5 milliárd forintot. A korábbi időszakban a csökkenés itt is drasztikus volt. A 2003. évi 430 milliárdról 2004-ben 121 milliárdra, majd a múlt évben 74 milliárd forintra csökkent a használt lakásokra felvehető támogatott hitelek nagysága. Az átlagos hitel nagysága stabilan 3,2 millió forint.
Az igazi változás a nem támogatott - döntően deviza - hiteleknél tapasztalható továbbra is. Múlt év május végéig 95,6 milliárd forint, az idén viszont 149,3 milliárd forint ilyen hitelt vettek fel lakáscélra a vásárlók, felújítók. A 2003-ban mért 35 milliárd deviza hitel elhanyagolható a 2004. évi 163 milliárdhoz képest, nem szólva a múlt évi 292 milliárd forintos kihelyezésről. Ha e tendencia folytatódik, elképzelhető, hogy az idén 500 milliárd ilyen hitelre lesz igény. Az egy szerződésre jutó hitelösszeg is növekszik: a múlt évben 4,4 millió, az idén 4,9 millió forint az átlagos hitelnagyság.
Összességében is növekszik a lakáscélú új hitelek nagysága. Múlt év májusában 170 milliárd, az idén 209 milliárd forint volt az új állomány. Tavaly ennek 43,7 százaléka, az idén viszont már csak 28,7 százaléka volt támogatott kölcsön.
