Banktitok

Stephanie A. Jarrett elemzése (a banktitokról és adóhatóságok együttműködéséről itt olvashat...) szerint Svájcban a banktitok semmit sem változott, még mindig ugyanazok a jogszabályok vannak érvényben, és mentek már börtönbe bankárok a megszegésükért. Az Egyesült Államok és Svájc között megállapodás szabályozza a kettős adóztatás elkerülését, és az információcserét. Azonban az adócsalás és a szabálysértés definíciója nem ugyanaz a két országban. Amerika rendszeresen újratárgyalja a megállapodásokat, és amikor azt állítja, hogy sikerült előrehaladnia, a svájci kormány mindig azt mondja, hogy változás nincs, csak tisztázódtak a dolgok. Azonban Svájc apránként egyre több információt szolgáltat.

Ausztriában, Luxemburgban és Belgiumban olyanok a banktitokra vonatkozó jogszabályok, mint Svájcban, és ők sem engedték az automatikus információcserét, amikor az EU megtakarítási irányelvet bevezették. Svájchoz hasonlóan visszatartanak bizonyos mennyiségű adót, de nem adják ki az információt.

Az Európai Bizottság most olyan országokat, mint Szingapúr és Hong-Kong próbál arra rávenni, hogy a svájcihoz hasonló megállapodást írjanak alá, remélve, hogy egyszer majd elkezdik az automatikus információszolgáltatást.

Amerikában miután beszerezték a hitelkártya információkat volt egy rövid, 2-3 hónapig tartó adóamnesztia. Az elmúlt öt évben Európa számos országában is sor került rá, különböző eredménnyel. Olaszország viszonylag sikeres volt, de ott az amnesztia néhány évenként rendszeres. A legtöbb család úgy gondolja, hogy "tegyük rendbe a dolgokat az amnesztia idején", majd utána ismét elrejtenek mindent, várva a következő amnesztiára. Ez egyfajta játék Olaszországban. Németországban nagyon bonyolult és drága amnesztia volt kevés sikerrel. (Portugáliában az Európai Bizottság állította le a kormány adóemnesztia-programját.)

Belgium kicsit eredményesebbnek mondható, az emberek visszahonosították a külföldön tartott alapokat. Számos más országban is volt szó amnesztiáról, legutóbb Oroszországban, majd meglátjuk, hogy milyen eredményt hoz. Az adóamnesztiák nagy kérdése, hogy az emberek mennyire bíznak a kormányban, miután bevallották az addig be nem vallott vagyonokat. Ez valóban a siker komoly akadálya lehet. Az olaszországi amnesztia nagyon részletesen meghatározott intézkedéseket tartalmazott, megengedve, hogy tőkéjük bevallásakor bizonyos összeget fizetve az emberek megőrizhessék inkognitójukat. (Erről Magyarországon általában csak beszélni szoktak...)

Egyre több az önkéntes bevallás, a családok készek az adóhatósághoz fordulni és elrendezni ügyeiket, esetleg fizetnek valamennyi adót, de tudják, hogy azután szabadon használhatják a vagyonukat. (Ahogy Magyarországon is a vagyonvizsgálatok előtt...) Növekszik a nem önkéntes bevallások száma is, amikor az adóhatóság elmarasztal valakit, amiért nem fizette be az adót, ahogy kellett volna. Azt is látjuk, hogy a kormányokon növekszik a nyomás, hogy szigorítsák az adótörvényeket, mert szükség van a bevételre, nemcsak Európában, hanem világszerte. #page#

A bankoknak most összpontosítaniuk kell a befektetések hozamára, arra hogyan segítsék ügyfeleiket vagyonuk jogi szerkezetátalakításában, az adó és beszámolási kötelezettség minimalizálásában, valamint arra, hogyan tudják a maximális titoktartást biztosítani. A családok számára a legfontosabb témák a szokásos adózási ügyek, valamint az öröklés tervezése. Ha családunk van, és felépítettünk egy céget, akkor a legkevésbé sem szeretnénk, hogy azt tönkretegyék. Biztosak akarunk lenni, hogy a család vagyona védve van, és egyben marad a jövőben is, nemcsak a mi generációnknak, hanem a következő generációk számára is.

Az ügyfelek fő gondjai: hogyan őrizhető meg törvényesen egy bizonyos fokú titoktartás; milyen egy megfelelő örökösödési, és eredményes adózási terv; hogyan óvható meg a vagyon, például válás esetén, valamint a vagyoni adatok lopás vagy emberrablás megelőzése érdekében. Szükséges egy struktúra, és egy olyan bank, ami gondoskodik ezekről.

Egyre fontosabb a befektetések kezelése során arra is odafigyelni, hogy hol keletkezik a legmagasabb adó utáni hozam. Ha már nemcsak az a cél, hogy a banktitokra hagyatkozva elrejtsük a vagyont, fel kell készülni arra, hogy bizonyos mennyiségű adót be kell fizetnünk. Ezért a befektetések adó utáni hozamát kell optimalizálni, és a befektetést más szempontból is át kell gondolni, mielőtt belevágunk. Vannak "befelé olcsó, kifelé drága" esetek: jónak tűnő befektetési és ingatlanvásárlási lehetőségek egy országban, és aztán a későbbiekben nehéz kilépni bizonyos devizarendelkezések vagy tulajdonjogi problémák miatt. 

Nagyon fontos átgondolni a befektetések szerkezetét úgy, hogy azok biztosan védve legyenek a jövőben is. Magyarországon bizonytalanság övezi a trust-okat, az angolszász környezetben azonban több mint ezer éve, leginkább a családi vagyon strukturálására használják. Szintén előszeretettel alkalmazzák az alapítványokat a strukturálás során. A trust és az alapítvány előnye, hogy lehetővé teszik az örökösödés tervezését és bizonyos adótervezést, valamint a vagyon védőernyőjeként is szolgálnak. Sok jól ismert család, köztük egyre több európai helyezi vagyonát ezekbe a biztos struktúrákba, illetve ezek kombinációját használja. Részben, hogy a lehető legkevesebb adót kelljen fizetniük, de ennél fontosabb, hogy védjék a vagyonukat, biztosítva azt, hogy nem fog széthullani családi viták, válások, stb. miatt. Ha megnézzük a legnagyobb vagyonokat, láthatjuk, hogy alapítványokban tartja őket a tulajdonosuk.

Jól ismert család a Rockefeller, Bill Gates a Microsoft-nál szintén jó példa. Napjainkban a családok nemzetközivé váltak, a családtagok és a vagyon gyakran különböző országokban vannak, ezért sokkal több kérdést kell átgondolni, mint régen. A dolgok változnak, remélhetőleg pozitív irányba, ezért fontos, hogy előrelátó és biztonságos módon szervezzük a vagyont, mindig szem előtt tartva, hogy az információ hozzáférhető, ezért a lehető legjobban kell védeni.