Gazdaságélénkítő csomagok kidolgozására és bevezetésére késztette a fejlett világ szinte valamennyi államát a globális válság. Magyarország sem kerülhette el, hogy a banki pénzszűke miatt leállt hitelezést megpróbálja felpörgetni.
Kevés a beruházás
Már tavaly októberben lehetett hallani, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel közösen 50 milliárd forint refinanszírozási hitelkeretet hoz létre a kereskedelmi bankok számára, amiből azok kedvező feltételek mellett kkv-knak nyújthatnak hosszú lejáratú hiteleket. Az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogramot aztán december 3-án jelentette be a gazdasági miniszter. A kkv-szektor azonban nem igazán élt a lehetőséggel: az MFB tájékoztatása szerint eddig hét befogadott kérelemmel keresték meg a bankot, 196 millió forintot igényelve, ebből ötöt hagytak jóvá, 126 millió forint értékben. S mindezt akkor, amikor a kereskedelmi bankok forráskihelyezése jelentősen szűkült, a feltételek szigorodtak, a hitelek pedig a megnövekedett forrásköltségek miatt többe kerülnek.
A cégek sokkal jobban meggondolják, hogy hitelt vegyenek fel, bizonytalanok a közeljövő bevételeit és megrendeléseit illetően, s emiatt fontos beruházásokat, beszerzéseket is kockázatosnak minősítenek - mondta el a Piac & Profitnak Soós Csaba, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Németh László, a K&H Bank kkv marketingigazgatóságának vezetője szerint is egyre óvatosabbak a cégek, visszafogják beruházásaikat, s bár általában tudnak a válságkezelő eszközök létezéséről, nem pontos vagy csak részleges információkkal rendelkeznek róluk. Sokuk figyelmét felkeltette az államilag támogatott válságkezelés lehetősége, de többen konkrét termékre vonatkozó igény nélkül keresik meg őket.
Tenke Gábor, az Erste Bank Hungary mikrovállalati igazgatóságának igazgatója is úgy véli, lesznek vállalkozások, amelyek elhalasztják beruházásaikat, bővítéseiket a piac és a kereslet újbóli növekedéséhez időzítik. A banknál arra számítanak, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a likviditási hitelek, a körbetartozások miatt is. Az OTP Banknál az elmúlt időszakban mérséklődött a beruházásihitel-igény, tárgyieszköz-beszerzésre viszont továbbra is van kereslet, a cégek a rövid lejáratú, szabad felhasználású konstrukciókat, így a folyószámla- és forgóeszköz-hitelt részesítik előnyben.
A vállalkozók másképp látják
Az MFB január 21-én hirdette meg a 140 milliárd forint keretösszegű Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogramot, amihez folyamatosan csatlakoztak a hitelintézetek. Jelenleg 23-mal van hatályos refinanszírozási szerződés, így a konstrukció valamennyi nagy hitelintézetnél igényelhető fiókhálózati szinten. Március 9-én jelent meg az a közlemény, amely felhívja a figyelmet arra, hogy élelmiszer-ipari kkv-k is igényelhetik a hitelt - tudtuk meg az MFB sajtóosztályától, ahol közölték: egy hónap alatt három befogadott kérelem van, 192 millió forint összegben. Miként lehet ez, valóban teljesen leállt a kkv-szektor hiteligénylése?
A képlet nem ilyen egyszerű. A tárca és a Mag Zrt. munkatársai országjáró körúton fórumokon ismertetik a válságkezelés módszereit, s az ezeken megjelent vállalkozók arról számoltak be, hogy érzésük szerint az MFB-források közvetítését végző kereskedelmi bankok „szabotálják" a források kihelyezését, hiába a lehetőség, pénzt nem látnak belőle a cégek, s ha mégis, sok a probléma.
Keresett termék az Új Magyarország Hitelgarancia, a 900 milliárd forintnyi állami kezességvállalás nyújtotta lehetőségtől a növekedési potenciállal rendelkező közepes cégek várhatnak segítséget - mondta el Radnai György vezérigazgató, amikor bejelentették, hogy a Garantiqa által a hitelért folyamodó vállalkozásoknak nyújtott állami kezességvállalási keretet a központi költségvetésből 450 milliárd forinttal, 900 milliárd forintig növelték. Ezzel a bankok hitelkihelyezési kedvét próbálják élénkíteni, hiszen kockázatuk a Garantiqa garancianyújtásával csökken.
Banki szemmel
Németh László várakozásai szerint a kkv-finanszírozásban az MFB Új Magyarország hitelei lesznek az év vezető termékei. Tenke Gábor a mostani időszakot a cégekkel való együttgondolkodás idejeként értékeli, ezért a bank tanácsadó szerepe egyre aktívabb, bár a hitelállomány nem csökkent, és nem is tervezik a csökkentését. Fontosnak tartják azt is, hogy minden hitelprogramot megvizsgáljanak, és aktív szereplőivé váljanak. Soós Csaba szerint már a nagyon közeli jövőben fölértékelődnek az ügyfélkapcsolatok, s az ügyfél a mostaninál is erősebb partnerként jelenik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a bank képes időben észlelni ügyfelének megváltozott helyzetét, és ennek megfelelően támogatni operatív működését, legyen szó tanácsadásról vagy marketinglehetőségek felajánlásáról.
