Miután a kormány megtriplázta a tőzsdei forgalom után felszámolt adót, a helyi piacon a befektetők úgy tűnik, hogy pánikszerű profitrealizálásba kezdtek. Az intézkedést a kínai kormány azért hozta, hogy lehűtse az egyre inkább kaszinóra emlékeztető börzét, ami az utóbbi időszakban naponta már 300 ezer új befektetőt csalogatott a piacra. A sanghaji piac piaci kapitalizációja ugyanis több mint a duplájára, 2,47 ezer milliárd dollárra emelkedett az idei évben és a brókercégeknél megnyitott számlák összesen már elérik a 100 milliót. Csak az idei évben 22 millió értékpapír számlát nyitottak meg Kínában, négyszer többet, mint 2006-ban. Tavaly az év elején a forgalom még csak napi 1,5 milliárd dollár volt, a mai 30 milliárdos forgalom pedig dollárban számolva már vetekszik a New York-i tőzsde forgalmával.
2005-ben egyébként a kínai kormány a szóban forgó adót pontosan azért csökkentette 0.2%-ról 0.1%-ra, hogy élénkítse a tőzsdei befektetéseket. Ez sikerült is, hiszen ezen időszak alatt a sanghaji részvényindex több, mint 250%-kal emelkedett.
Külföldi elemzők szerint azonban túl sokan léptek a piacra és az emelkedés már nem folytatódhatott tovább. Azonban a kínai részvénypiac gyengélkedése várhatóan nem lesz számottevő kihatással a globális gazdaságra a reálfolyamatokat tekintve, bár a befektetői hangulat globális megromlását és egy komolyabb tőzsdei korrekciót nem lehet kizárni, ennek hatását tapasztaljuk a mai napon is a világ értékpapír-piacain.
