Egy évvel korábban, 2004-ben a vállalati hitelek összesen a GDP 22,9 százalékát, a kkv-hitelállomány pedig 11,2 százalékát tették ki. A GKM közlése szerint a magyarországi bankszektor kkv szektor felé fordulása - a hitelezési felmérések tanúságai szerint - 2001-től nőtt jelentősen. Ennek egyik oka, hogy a bankok a nagyvállalatok piacán már nem tudtak kiemelkedő növekedést produkálni, így az intenzívebbé váló verseny a hitelképességi standardok enyhülését eredményezte. Ennek ellenére a magyarországi cégek (és különösen a mikro- és kisvállalkozások) még mindig kevesebb külső forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban működő vállalkozások.
Az EU-15 átlagánál alacsonyabb a magyar nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel/GDP ráta, amely a 2000-ben mért 24 százalékról a gazdasági növekedés lassulása és a magas belföldi kamatszint következtében tapasztalt átmeneti visszaesés után alig emelkedett 25,7 százalékra 2005-ben - annak ellenére, hogy a kkv szektor hitelkeresletét egy, a GKM részére készített felmérésben megkérdezett bankok 2003 és 2005 között végig igen erősnek találták. Az erős kkv-hitelkereslet oka, hogy a vállalkozások növekedése emelkedő finanszírozási szükségletet generál: egyrészt a termelés felfutása a növekvő forgóeszközök finanszírozását igényli, másrészt nő a finanszírozási szükséglet az eszközök bővítésére, harmadrészt pedig egyéb addicionális költségek is felmerülnek a szervezet szükséges fejlesztésével összefüggésben. Ennek fényében a szakértők is egyetértettek abban, hogy a kkv szektor hitelezése a következő éveken is dinamikusan folytatódhat, azonban még mindig jellemző, hogy a kisebb vállalkozások egy jelentős része nem tud bekerülni a banki hitelfinanszírozás látókörébe - áll a gazdasági tárca közleményében.
Kezességvállalás
Magyarországon a Hitelgarancia Zrt. a kkv-k hiteleinek valamivel kevesebb, mint 10 százalékát fedi le. A Hitelgarancia Zrt. garanciáinak szerkezeti összetétele 2005-ben jelentősen nem változott az elmúlt években kialakulthoz képest. A társaság kezességvállalását a bankok továbbra is főként a kisebb méretű vállalkozások ügyleteinél veszik igénybe a hitelezési kockázatok mérséklésére. A garanciák döntően a mikrovállalkozókat segítették: a szerződések 78 százaléka és a garanciák közel 50 százaléka ezt a vállalkozói kört támogatta.
A lefedettség nem növekszik, holott a hitelgarancia a nemzetközi tapasztalatok szerint a legalkalmasabb eszköz a kis- és középvállalkozások hitelezésének előmozdítására. Tavaly a kkv-knek nyújtott garantált hitelek állománya a teljes hitelállomány 8 százaléka volt, egy évvel korábban, 2004-ben pedig 9,4 százalékot tett ki.
"Megállapítható tehát, hogy Magyarországon nem megoldott a kisebb vállalkozások hitelhez jutása, ugyanakkor a garantált hitelállomány stagnál, ami szintén akadálya a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzáférésének" - áll a közleményben. A vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Bank (EIB) és az Európai Befektetési Alap (EIF) közös kezdeményezést tett Közös Európai források a mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak (JEREMIE) címmel.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2007-2013 közötti tervezési időszakban az Európai Unió JEREMIE mechanizmusával összhangban különböző pénzügyi eszközökkel és a hozzájuk tartozó szolgáltatással kívánja javítani a mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségét. Az Operatív Program a mikrofinanszírozás, a garanciaeszközök és a tőkepiac fejlesztése területén kívánja megkönnyíteni a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását.
