Rendkívül hideg időjárás jellemzi az év első felét, így megugrott a gáz- és áramfogyasztás is. Ennek apropóján az ingatlan.com elemzésében azt vizsgálta, hogy a lakóingatlanokról tavaly készült energiatanúsítványok alapján milyen osztályzattal rendelkeznek a magyar lakások. Az energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos, egy tanúsítvány azonban sokáig, 10 évig érvényes.
Kisebbségben a korszerűség
Az energiatanúsítvány objektív - rendeletben szabályozott - paraméterek alapján mutatja meg, hogy mennyit “fogyaszt” az adott ingatlan. A skála az AA kategóriától a JJ kategóriáig terjed, a “minimális energiaigény” a legjobb osztályzat, a “kiemelkedően rossz” pedig a legrosszabb. Bár a lakás energiafogyasztás fontos tényező lakhatási költségeken belül, ám az ingatlan.com tapasztalatai szerint az energiatanúsítvány szinte semmilyen szerepet nem játszik a lakásvásárlási döntésekben.
Mindenesetre a lakások fogyasztásában van tér a javulásra a következő időszakban. A tavaly kiadott energiatanúsítványok alapján ugyanis országszerte kisebbségben vannak a korszerű, alacsony fogyasztású lakások - áll az ingatlan.com elemzésében. 2016-ban 140 ezer lakóingatlanra készült energiatanúsítvány, és mindössze kevesebb mint 20 százalékuk kapott korszerű (CC) vagy annál jobb (BB, AA+, AA++, AA) osztályzatot. A felmért lakóingatlanok döntő része, a lakások 55 százaléka átlagos (FF) vagy annál gyengébb osztályzatot kapott. Az energiafaló - kiemelkedően rossz - lakások aránya pedig közel 6 százalékos az országos adatok alapján. Budapesten valamivel kedvezőbb a helyzet: az országos átlagnál magasabb közel 24 százalékos korszerű (CC-s) vagy annál is jobb lakóingatlanok aránya. Ugyanakkor a korszerűnél jobb - BB-s vagy AA-s - tanúsítványú ingatlanok száma azonban mind országosan, mind Budapesten elenyésző.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerintaz energetikai besorolás a legtöbb esetben most még lényegtelen szempont a lakáskeresőknél. “Egy felesleges, de kötelező kelléknek tartják az eladók és a vásárlók egyaránt” - mondta a szakértő. Az ingatlan.com adatai szerint a lakásukat eladásra hirdetők háromnegyede úgy kezdi hirdetni a lakást, hogy nincs meg ez a papír vagy, ha van is tanúsítványuk, nem adják meg a hirdetésben az azon szereplő osztályzatot értéket. Az ingatlan.com általános tapasztalata, hogy az eladók az utolsó pillanatra hagyják az energiatanúsítvány beszerzését, pedig azok 10 évig érvényesek.
Abból, hogy a lakások többségénél nincs meg az osztályzat, az is látszik, hogy a vevőket sem nagyon érdekli, tehát az eladási árra sincs komolyabb hatással. Ebből a szempontból a legjobb AA-s kategóriák kivételek, az ilyen osztályzatú lakóingatlanok négyzetméterára 10-20 százalékkal is magasabb lehet, mint az azonos környéken lévő rosszabb osztályzatú lakások.
A szakember szerint összességében hiába mutat pontos képet egy lakásról a tanúsítvány, a vevők inkább saját szemüknek hisznek a lakásvásárláskor. “Éppen ezért az, hogy felújított vagy felújítandó egy lakás, jelenleg abszolút szubjektív megítélés alapján kerül bele egy lakáshirdetésbe” - tette hozzá. Balogh László szerint a tulajdonosoknak érdemes lehet felmérniük ingatlanuk energiaigényét, még akkor is ha nincs szó eladásról vagy kiadásról, hiszen a tanúsítvány 10 évig érvényes. „A tanúsítást végző mérnökök számára ráadásul jogszabály írja elő, hogy az energiatanúsítvány mellé energia-megtakarításra irányuló javaslatokat is megfogalmazzanak. Ezeket megfogadva a rezsiköltség még tovább csökkenthető, ami hosszútávon jelentős összegű megtakarítással is járhat.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
Balogh László arra számít, hogy az objektív feltételek alapján elkészült energiatanúsítványok többéves időtávon a mostaninál fontosabb szerepet játszhatnak majd a lakásvásárlási döntéseknél. Ez azért is valószínű forgatókönyv, mert 2021-től minden használatba vett épületnek nulla közeli energiaigényűnek kell lennie.
