Csökkennie kellene civilizációnk szén-dioxidkibocsátásának, de igazából még arra a pályára sem álltunk be, ami a dekarbonizáció felé vezet, hogy teljesíteni tudjuk a párizsi klímaegyezmény vállalásait, vagyis 1,5 Celsius-foknál állítsuk meg a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy annyi üvegházgázt okád magából civilizációnk, hogy ezt a felmelegedést rövid időn belül elérjük, majd túllépjük. Ezért lenne elengedhetetlen, hogy a szén-dioxidot közvetlen a levegőből szívjuk ki - ha már a kibocsátást nem tudjuk kellőképp mérsékelni.

A karbon megkötés a technológiai eszközeivel magától értetődő felvetés: miért nem vonjuk a levegőből szén-dioxidot és tároljuk valahol? A legtöbb nyilvánosságot az a megoldás kapta, amellyel a gyárak kéményei által eregetett szennyező anyagokat préselték volna a föld alá - azokba az üregekbe, melyekben korábban földgáz volt. (Persze felmerültek ezzel kapcsolatban szeizmikus kockázatok, hogy földrengéseket indukálhat, erről napvilágot láttak pro és kontra vélemények is.)

Jóval olcsóbb, mint gondolták?

A technológia azért nem terjedt el, mert túl drága volt és túl energiaigényes. Korábban úgy becsülték, hogy 1000 dollár (282 587 forint) körül alakulhat a költség tonnánként, ám az Amerikai Fizikusok Társasága egy 2011-ben kiadott tanulmányban pedig a 600 dolláros (169 568 forint) költségvonzatot is elérhetőnek tartotta. Tulajdonképpen ez volt a halálos döfés a karbonmegkötés, mint innovációs irányvonal számára. Utána elapadtak a befektetések.

Így néz ki a kanadai Carbon Engineering Ltd karbonelszívó berendezése
(Fotó: YouTube/Carbon Engineering)

Most azonban egy új technológia 94-232 dollár (26 565-65 567 forint) közé hozza le a költségszintet, melyet a kanadai Carbon Engineering Ltd. fejlesztett ki, melynek alapítója David Keith, a Harvard University kutatója.

A Calgaryban működő startup 2015 óta már teszteli a módszert, egy pilot üzeme a British Columbiában lévő Squamishben működik, eszközeikkel a karbonkivonás volumene napi egy tonna CO2. A vállalkozásba befektetett Bill Gates is. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium (US DoE) is rakott pénzt az üzembe.

Lehet, hogy CO2-elszívó autók furikáznak majd az utakon?
(Fotó: YouTube/Carbon Engineering)

Igaz, a cég innovációjáról szóló -és 94-232 dolláros költséget beharangozó- tanulmányt társszerzőként jegyző Howard Herzog, az MIT professzora is szkeptikus az anyagiakat illetően. Szerinte előfordulhat, hogy a vállalkozás pluszköltségekbe ütközhet majd, ahogy nagyobb üzemet épít, s a végső kalkuláció a becsült összeg többöszörösét hozhatja ki.

Herzog úgy véli, alapelv, hogy amíg egy üzem nincs felépítve nagy méretben, vagyis az eljárás megvalósítása nem lépte túl a pilot fázist, a valós költségvonzat nem állapítható meg teljes biztonsággal.

Melléktermék: mesterséges üzemanyag

Az eddig 30 millió dollárnyi befektetést összeszedő Carbon Engineering innovációja a karbonmegkötésben az, hogy a levegőből kivont szén-dioxidból szintetikus üzemanyagot hoz létre hidrogén hozzáadásával. Ennek az üzemanyagnak az előállítása azonban drágább, mint a hagyományos fosszilis üzemanyagoké, ezért csak olyan piacokon maradhat talpon, ahol valamiféle állami támogatásban részesül - ott viszont nyereségessé teheti magát a karbonkivonási technológiát.

Így nézne ki a módszer ipari méretű alkalmazása.
(Fotó: YouTube/Carbon Engineering)

Ha ténylegesen hatékony globális megoldássá kívánjuk tenni a karbon kivonást, akkor Herzog szerint a szén-dioxidot állandó jelleggel tárolni kell valahol.

Némi magyarázat az illusztrációkhoz: a hosszúkás szerkezet, amit a cég munkatársa bemutat a YouTube videón, 14-15 autó kibocsátását képes kezelni, naponta 100 kilogramm szén-dioxidot von ki a levegőből.

(Futurims, MIT Technology Review, Journal)