Évente közel 75 millió holdnyi, azaz 30,351 millió hektárnyi erdőt irtanak ki engedély nélkül. Ez 303 514 négyzetkilométert jelent. Mivel hazánk 93 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, ez több mint három Magyarországnak felel meg. Kétségtelen tehát, hogy az illegális erdőirtás óriási biznisz. Az Interpol becslése szerint nagy a valószínűsége, hogy a faanyagok kereskedelmének 30 százaléka jogsértően kivágott fákból ered. Ez a hányad 150 milliárd dolláros forgalmat jelent.

Az erdőirtásból származó fák talán legnagyobb felvevőpiaca maga az Egyesült Államok. 2016-ban például a padlóléceket gyártó Lumber Liquidators óriáscéget 13 millió dollárra bírságolta az USA-ban az Igazságügyi Minisztérium, amiért illegális erdőirtásból származó orosz fákat importált az Egyesült Államokba. Habár ez kis összeg ahhoz képest, hogy a cég éves árbevétele 2016-ban 961 millió dollárt tett ki. (A vállalat egyébként nevében és logójában dollárjellel jelzi az s betűt: Lumber Liquidator$).

fotó: Greenpeace

Bonyolítja a helyzetet, hogy a világ számos pontján az erdőirtás -bizonyos körülmények között- nem számít illegális tevékenységnek. Ha például ingatlant fejlesztenek a kivágott erdő helyén vagy olajpálma-ültetvényt létesítenek a helyén -hogy ellássák a világpiac éhségét a pálmaolaj iránt, mely a testápolóinkban, a csokirudakban, a vajban és kozmetikai szerekben végzi-, akkor az erdők kivágását még akár "fejlődésnek" vagy "fejlesztésnek" is tekintik gazdasági értelemben.

Természetesen az erdőirtás megakadályozására nem az a megoldás, hogy holnaptól egy fát sem vágunk ki, hiszen mindannyian vásárolunk és fogyasztunk fából készült termékeket, a bútortól, a papírlapon át a ceruzáig - habár a faalapú papírgyártás kiválthatná a kender alapú papírelőállítás.

A kérdés az, hogy miként termelik ki a fát, milyen arányban újítják meg az erdőt új facsemetékkel. Erről szól a felelős erdőgazdálkodás. A Target, a Wal-Mart, a Costco áruházláncok elkötelezték magukat amellett, hogy illegális erdőirtásból eredő termékeket nem árusítanak, de olyan márkák is bejelentették, hogy kiszűrik ellátási láncukból a jogtalanul kivágott fákat, mint a McDonald's, a General Mills fafeldolgozó, a Kimberly-Clark zsebkendő- és egészségügyi papír-gyártó, vagy a fogyasztási cikkeket előállító cégóriás, a Procter & Gamble.

Ehhez azonban átlátható ellátási láncok és részrehajlás- és korrupciómentes minősítő cégek kellenek, melyek különbséget tesznek a felelősen és fenntarthatóan menedzselt erdők, és az ökoszisztémákat kiírtó, pótolni nem akaró fakitermelő vállalatok között. Mivel az említett mindent megtesznek majd, hogy kommunikálják részvételüket az erdőirtás elleni harcban, s eszerint címkézik fel termékeiket, a fogyasztó figyelmének homlokterébe kerül a probléma, s ezentúl e szempont szerint is szavazhat dollárjaival, eurójaival vagy éppen forintjaival: olyan árucikkeket vesz, amik garantáltan erdőirtás-mentesek.