Ennek oka az, hogy csak a 2016 vége előtt benyújtott kérelmek esetében volt arra lehetőség, hogy a MEKH a tervezett nagy kapacitású naperőmű által termelt áram értékesítését biztosító kötelező átvételi jogosultságot adjon. A még 2016-ban benyújtott, naperőmű létesítésére és kötelező átvételre vonatkozó engedélykérelmek többsége jelentős terjedelmű és időtartamú hiánypótláson ment keresztül, és a MEKH csak az elmúlt hónapokban adta ki a kért engedélyek és jogosultságok legnagyobb részét; néhány eljárás pedig még mindig nem zárult le. Ugyanakkor a MEKH által publikált adatokból az is kitűnik, hogy 2018 januárjában már újabb 86 METÁR kérelem futott be, ami jelzi, hogy a megújuló kiserőművekre irányuló bővítési kedv az új támogatási rendszerben is kitarthat.
Mindez tovább fogja fokozni a hazai naperőmű ‘boom’-ot, melynek hatásaként 2018. év végére akár több száz megawattra is megnőhet a hazai napelemes beépített kapacitás. 2016-os év végi állapot alapján hazánk energiamixében a napelemes villamosenergia-termelés a hasonló természeti adottságokkal rendelkező országokhoz képest alacsonyabb szinten van, ez alapján a kapacitás megduplázódása esetén érhetnénk el a régiós átlagot. (Most már a kormányzat is támogatná napelemparkok létrejöttét.)
„Bár az engedélyek megszerzése is jelentős szakértelmet és befektetést igényelt, az engedélyt és KÁT-jogosultságot kapott projektek számára a munka jelentős része és a támogatás készpénzre váltása csak most kezdődik. A kivitelezéshez az iparágban jártas fővállalkozót kell találni egy munkaerő- és géphiánnyal küzdő piacon. A fotovoltaikus panelek gyártói és szállítói alig bírják kielégíteni a megnövekedett európai keresletet és gyakran csak azonnali fizetés mellett szállítanak, így a befektetőknek a finanszírozásról is gondoskodniuk kell. Mindeközben nagy a nyomás fejlesztőkön és befektetőkön egyaránt, mivel a még KÁT rendszerben támogatást nyert projekt egy éven túli csúszása a megítélt kötelező átvételi mennyiség 10 százalékos csökkenésével, két éven túl pedig a jogosultság teljes elvesztésével jár. További nehézség, hogy az engedélyben jóváhagyott telephely módosítására sincsen már lehetőség, így az, aki az eredetileg elképzelt és az engedélyben szereplő helyszínen mégsem tudja a szükséges ingatlant a finanszírozóknak megfelelő módon biztosítani, fejlesztési tervei átgondolására kényszerülhet” – mondta el dr. Várszeghi Balázs, a Deloitte Legal ügyvédje.
„Összességében elmondható, hogy valószínűleg csak azokat a naperőmű projekteket tudják majd megvalósítani és még a kötelező átvételi rendszerben értékesíteni, amelyek mögött felkészült szakemberek és tanácsadók állnak, valamint lehetőleg egy erős szakmai partner is. Míg az engedélyezett nagy kapacitású naperőművek egy részénél a projekt már a megvalósítás szakaszába lépett, egy jelentős részüknél még mindig hiányzik a megfelelő befektető és szakmai háttér. Mindezek alapján, az elkövetkező hónapokban továbbra is az engedéllyel és jogosultsággal rendelkező projektek intenzív adásvételére lehet számítani” – tette hozzá Mező Csaba, a Deloitte energiaszektorának vezetője.
