A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. Ajka melletti egyik tározójának a gátja hétfőn szakadt át, majd mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Hivatalosan megerősített információk szerint négyen haltak meg az iszapömlés következtében, három embert eltűntként tartanak nyilván, több mint 120 ember megsérült. A Vidékfejlesztési Minisztérium Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófájának titulálta az október 4.-i eseményeket.
Jelenleg összehangolt munkával dolgoznak a vörösiszap-katasztrófa elhárításán. A szakemberek a legfontosabb munkálatokat végzik: a töltésszakadás lokalizálását, a tározók megerősítését, a lakosság ellátását, a szennyezett felületek semlegesítését és az élővíz szennyezéseinek csökkentését végzik. A tározó gátjait megerősítették és egy 24 órás őrséget működtetnek annak érdekében, hogy még egyszer ne szakadhasson át a gát és ne ömöljön ki több vörösiszap a tározóból.
Radioaktív sugárzásveszély sehol nincsen, mert a vörösiszap sugárzása messze a megengedett egészségügyi határérték alatt van. Az első vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az elöntött falvakban az ivóvizet nem érte el a szennyeződés, de a szakemberek folyamatosan ellenőrzik az ivóvíz állapotát is.
Jár nekünk az uniós segítség
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország elég erős ország ahhoz, hogy egy ilyen katasztrófa következményeit egyedül is elhárítsa. "Tehát nekünk nem külföldi pénzügyi segítségre van szükségünk" - mondta, hozzátéve, hogy inkább azokra a tapasztalatokra számít, amelyek segíthetnek a károk felszámolásában.
Orbán ugyanakkor elmondta azt is, hogy az uniónak vannak olyan alapjai, amelyek az ilyen helyzetekre hoztak létre, és ezeket Magyarország igénybe veszi majd, "de nem azért mert kérjük, hanem, mert jogunk van hozzá".
Van lehetőség európai uniós közreműködésre az iszapkasztrófa által sújtott területek megtisztításában, a nagyobb baj megelőzésében - értett egyet a miniszterelnökkel Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő. A magyar kormány ugyanis azonnali engedélyt kérhet az Európai Unió versenybizottságától, hogy állami támogatással segítse azokat a cégeket, amelyek részt vesznek a szennyezett területek takarításában, fertőtlenítésében, s nem utolsó sorban az élet újraindításában.
A kormány továbbá közvetlenül fordulhat az Európai Bizottsághoz, hogy az Európai Szolidaritási Alapból kérjen azonnali támogatást, valamint a 2007. márciusi európai tanácsi döntés értelmében a Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz alapjából is lehívhat támogatást - hívta fel a figyelmet Herczog Edit.
Folyók életveszélyben
A vörösiszap-szennyeződés az emberi életek és értékek mellett a környezetet sem kímélte, így nem sokan lepődtek meg, amikor csütörtök délben a kárfelszámolás helyszíni szóvivője, Dobson Tibor bejelentette, hogy a Marcal folyó teljes élővilága kipusztult. Szerinte a Marcal már azzal "halálra lett ítélve", hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt. A folyó életéért való küzdelmet természetesen nem adták fel a szakemberek, hiszen például ecetsavval és gipsszel próbálták csökkenteni a rendkívül magas pH-értéket.
A Marcal folyón keresztül a Rába folyóba csütörtökön hajnali 3 óra körül jutott el a szennyeződés, a pH-érték a szakemberek szerint ekkor már 10 alatti értéket mutatott. A Mosoni-Dunát csütörtök délelőtt, 9,3 pH-értékkel érte el a vörösiszap. A vörösiszap-szennyeződés tehát a Marcal, a Rába, majd a Mosoni-Dunán keresztül csütörtökön elérte a Duna főágát is 8-9 PH értékkel. A Dunához érve azonban a folyóvíz lúgos kémhatása folyamatosan és jelentősen csökken, a szakemberek továbbra is rendszeresen figyelemmel kísérik a víz szennyezettségét.
A hévízi tavat és annak vízbázisát nem veszélyezteti a vörösiszap - közölte Hévíz polgármestere a Magyar Állami Földtani Intézet szakembereire és a Hévízi-tó Alapítványra hivatkozva. Papp Gábor (Fidesz) a Veszprém megyei településeket érintő vörösiszap katasztrófa hévízi vonatkozásaival kapcsolatos aggodalmak miatt kért tájékoztatást az illetékes szakemberektől, valamint a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. vezetésétől. Mint közleményében fogalmazott: azt a megnyugtató tájékoztatást kapta, hogy a tavat "semmiféle veszély nem fenyegeti, a vörösiszap-ömlés közvetlen vészhelyzetet a gyógytónak nem okoz". A katasztrófa érinti ugyan a tó vízgyűjtő területét, de "a vízzáró rétegek szerencsés elhelyezkedéséből adódóan a vörösiszap semmiképpen nem érheti el a tavat".
Hosszú távú hatások
Öröm az ürömben, hogy a Marcal folyó élővilága vélhetően magától helyreáll majd, ahogyan a tiszai ciánszennyezés esetében a Tisza is "meggyógyult" - közölte a katasztrófával kapcsolatban Figeczki Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója. Szerinte a folyó korábban meglévő fajgazdagságát azonban nem lehet visszaállítani, így nem valószínű, hogy lenne értelme halfajok visszatelepítésének, illetve bármilyen már "helyrehozó" tevékenységnek. A Marcalon az ökoszisztémának újra kell épülnie, ez pedig csak saját magától történhet meg. A teljes táplálékláncnak kell ugyanis újra létrejönnie, ez vélhetően néhány éven belül meg is történik - hangsúlyozta a szakember.
Ugyancsak optimista hangnemet ütött meg a bécsi székhelyű Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (IKSD) főigazgatója, aki szerint az iszapömlésnek összességében csak csekély hatása lesz a Dunára. Philip Weller szerint megvan a remény arra, hogy a magyarországi intézkedések megakadályozzák a határon való átterjedést, mivel vegyi úton csökkentették a veszélyes iszap magas pH-értékét, és információi szerint sikerrel jártak a kiterjedés lassítását célzó műszaki megoldások is. Weller szerint ha a szennyezés eléri a Dunát, "valószínűleg akkor sem lesz toxikus hatású".
Helyi szinten a nehézfém-koncentrációtól függ, hogy milyen hosszú távú egészséget veszélyeztető hatása lehet az Ajka térségében történt iszapömlésnek - vélekedett a Bécsi Orvostudományi Egyetem Környezethigiéniai Intézetének vezető orvosa. Jelenleg mindenki a minták pontos elemzésére vár - mondta Hans-Peter Hutter a Der Standard osztrák napilapnak egy csütörtökön megjelent interjúban. A szakértő közölte, hogy kapcsolatban állnak magyar szakemberekkel, s tudják, hogy az anyag maró hatása az eső hatására és a folyóvízbe kerülve gyengül. Ennél fontosabb az, hogy milyen koncentrációban kerültek vegyszerek és nehézfémek a talajba és az ivóvízforrásokba. Ettől függ a katasztrófa hosszú távú egészségi hatása.
Hogy károkat a lehető legjobban tudják minimalizálni az illetékes magyar hatóságok felvették a kapcsolatot a szlovák és a szerb kollégáikkal. A Duna szerbiai szakaszán már mintavételezés is történt, tehát felmérték a Duna vizének alapállapotát. Ahhoz, hogy a folyó élővilágát meg lehessen menteni, a 14-es skálán 8 alá kell vinni a pH-értéket.
Segítség nélkül nem megy
A katasztrófa az egész országot megmozgatta, számos adomány, segítség indult már útnak. Két nap alatt például már mintegy 340 ezren hívták a 1752-es Nemzeti Segélyvonalat, amely az öt legnagyobb magyar karitatív szervezeten keresztül juttatja el a hívásonként érkező 250 forintos adományt a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak.
Hétfő óta az ötödik - ásványvizet, tartós élelmiszert tartalmazó - szállítmány érkezett meg a helyszínre, ezekből biztosítják az itt dolgozó közel 600 fő és a lakosság ellátását - mondta Jamrik Péter, a Közbiztonsági Testület elnöke, a vöröskereszt önkéntese. Az élelmiszerek nagy részét a vöröskereszttől, másik részét egyéni adományozóktól kapják.
A magyarországi cégek is kitesznek magukért, a veszprémi székhelyű Vöröskő Kft., az Euronics Műszaki Áruházlánc egyik tulajdonosa is azonnali támogatást nyújt a tragédia sújtotta falvak számára. A műszaki áruházlánc a Magyar Baptista Szeretetszolgálattal összefogva Kolontáron és Devecserben összesen 5 millió forint értékű műszaki cikk vásárlási utalványt és 2,5 millió forint értékű bútor utalványt nyújt át azoknak a leginkább rászoruló családoknak, akiknek otthonuk újjáépítésére, háztartásuk újra felszerelésére lesz szükség, családonként 150 ezer forint értékben.
A segítségnyújtás szerencsére nem állt meg a határoknál: eddig többek közt Ausztriából, Indiából, Japánból, Franciaországból, Csehországból, Szlovákiából, Szerbiából, Németországból, Kanadából, Svájcból, Romániából, Lengyelországból, Luxembourgból, Belgiumból, Spanyolországból, az USA-ból és az Egyesült Királyságból is érkezett hazánknak segítség a vörösiszap-katasztrófa elhárítási munkálataihoz. A megkeresésekben ásványvizet, jódtablettát, kármentesítési eljárásokat, és eszközöket ajánlottak föl, valamint katonák, kutatócsapat illetve toxikológiai szakértők segítségét.
