A magyar és lengyel rendszerváltást megelőző kerekasztal-tárgyalások sok szempontból a jelenlegi klímatárgyalások mintájául szolgálhatnak - hangoztatta Sólyom László köztársasági elnök a Tudomány Világfórumán. Sólyom László kifejtette, a klímatárgyalásokon sok szempontból hasonló a helyzet a politikai kerekasztal-beszélgetésekhez: az érdekelt felek azért ülnek össze, hogy egy alapvető változás elveiben és menetében egyezségre jussanak.

Teljes változás

A hasonlat lényege, hogy a felek megegyeznek: valóban teljes változás lesz, s nem a régi rendszer véget nem érő toldozgatása, döntő változás nélkül. Most az ökológiai rendszerváltozás idejét éljük, a klímakonferenciákon is egy asztalhoz ülnek az ellentétes érdekű országok - fejlettek, feltörekvők és szegények -, és a közös cél a megegyezés a CO2kibocsátás csökkentésének igazságos módjáról.

Az ökológiai rendszerváltást kikényszerítő válságok - éghajlat, biodiverzitás, igazságtalanság - izoláltan nem oldhatók meg. Van azonban egy kulcs-elem, amelynek elsőbbséget kell adni. Ez az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, az alkalmazkodás - emelte ki Sólyom László. Az emberi értékrendszer folyamatosan változik, előtérbe kerül a piaci fogyasztás, a magánéleti siker. Többek között a tudományos elit feladata, hogy ezt a szemléletmódot megváltoztassa. "E nélkül sem a biológiai változatosság, sem a szegénység és migráció kérdése nem oldható meg." - hangsúlyozta végül a magyar államfő. Sólyom teljes szövege a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.

Új formák

Dennis Meadows, a New Hampshire-i Egyetem Politikai és Társadalomtudományi Kutatóintézetének igazgatója úgy fogalmazott: a klímaváltozás valójában csak tünet, nem pedig maga a probléma. A Római Klub megbízásából készült, 1972-ben megjelent "A növekedés korlátai" című, mára klasszikussá vált könyv társszerzője úgy fogalmazott: a 70-es években azt hittük, a fejlődésnek nincs határa, a 80-as években úgy tűnt, hogy csak a nagyon távoli jövőben érhetjük el a fejlődési lehetőségeink maximumát, a 90-es években úgy véltük, a szabad piac önszabályozó mechanizmusai majd megoldák a gondokat, a mai válságból pedig reményeink szerint a technológiai fejlődés vezet majd ki bennünket. Okkal bízunk-e a technológiában? - vetette föl a kérdést Meadows, majd a klímaváltozás példáját elemezve rámutatott: a problémát alapvetően négy tényező, a túlnépesedés, a túlzóan magas életszínvonal, a túlzott energiaigény és a fosszilis energiahordozók túlzottan magas aránya okozza, vagyis nem pusztán technológiai, hanem demográfiai és kulturális problémával állunk szemben. Meadows szerint mindenekelőtt az emberi együttélés, együttműködés új formáinak kialakítására van szükség.

Folytatás a BrandTrenden.