Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a természetes világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ennek eredményeként ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3%-os (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.
Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30–40 ezer – közel egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: ha ugyanis kevesebb energiát kell megtermelni, azáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.
