Japán és Magyarország egyaránt fontosnak tartja, hogy ez a kereskedelem átlátható módon történjen, és az eladott egységekből származó bevételt kizárólag kibocsátás-csökkentő beruházásokra lehessen felhasználni - áll a KvVM szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében.
A két állam ennek érdekében már több mint fél éve folytat tárgyalásokat, amelynek eredményeképp Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter keretmegállapodást írt alá Shinichi Nabekura japán nagykövettel. A szándéknyilatkozat a fő kereteket szögezi le, az eladandó mennyiségről és az egységek áráról 2008-ban folytatódnak a tárgyalások.
A szándéknyilatkozat a tájékoztatás szerint nemzetközi szempontból is mérföldkőnek nevezhető, mivel eddig a nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi piacon csak Lettország és Hollandia kötött hasonló megállapodást. (A globális felmelegedés elleni küzdelemben mindenki segédkezhet. Nem kell sokat tenni, elég például ha mindig lekapcsoljuk a villanyt, amikor kimegyünk a szobából. Videó.)
Világviszonylatban a vezetők között
Hazánk a jövő évtől teljesíti azokat a megfelelési kritériumokat, amelyek alapján 2008. január 1-től technikailag is felkészült lesz a kibocsátható mennyiségi egységek utalására a nemzeti rendszeréről. Az erről szóló, Zöld Beruházási Rendszer működését szabályozó kormányrendelet 2008. január 1-től hatályos. (Magyarország továbbra is határozottan fog fellépni a klímaváltozás ellen annak ellenére, hogy az ENSZ indonéziai Klímakonferenciáján nem sikerült megállapodásra jutni arról, hogy 2012 után mekkora mértékben kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.)
Magyarország jogi háttere a Zöld Beruházási Rendszerrel kapcsolatban teljes egészében kidolgozott, e tekintetben hazánk világviszonylatban is a vezetők közé tartozik: a megfelelőségi kritériumokat rajtunk kívül eddig csak Ausztria, Japán, Új-Zéland és Svájc teljesítette. Az úgynevezett kibocsátható mennyiségi egységekből többlettel rendelkező országok közül Magyarország felkészültsége a legerősebb.
Fodor Gábor közölte, hogy az eladott kiotói egységekből származó bevétel pályázati alapot képez, és teljes egészében olyan beruházásokra fordítható, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a kibocsátás-csökkenéshez. Ez a cél összhangban áll a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljaival.
Magyarország Japánon kívül másokkal is tárgyalásokat folytat, s továbbra is nyitott más, a kiotói egység iránt érdeklődő ország és cég felé. (Magyarországot javasolta az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) tavaszi ülésének helyszínéül Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter)
