Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter tájékoztatása szerint a szakértői találkozók kedden befejeződnek, szerdán pedig a hivatalos megnyitót követően a miniszterek tárgyalásával folytatódik a 2012. utáni nemzetközi klíma-rezsim tárgyalása. A világ 192 országából érkező szakértők és politikusok a Bali Útitervről tárgyalnak, amely a 2012-ig szóló Kiotói Jegyzőkönyv által kijelölt kibocsátás-csökkentési időszakot követő erőfeszítésekről rendelkezik. Jelenleg erről heves vita folyik a fejlődő és fejlett országok között. Az Egyesült Államok is jelezte, hogy jelenleg nem kíván pontos számokról tárgyalni, bár hajlik arra a megállapodásra, hogy 2020-ig 25-40 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az 1990-es állapothoz képest.
A konferencia másik nagy kérdése, hogy a fejlett országok vállalják-e a kibocsátás csökkentése mellett azt is, hogy mind anyagi, mind technológiai segítséget nyújtsanak az arra rászoruló országoknak. Megállapodás született még a fejlődő országoknak nyújtandó támogatásokról is. A támogatási alapot, amelyről a Kiotói Jegyzőkönyv rendelkezik, 16 tagú igazgatótanács irányítja majd, várhatóan az ENSZ Globális Környezetvédelmi Alapján (GEF) belül.
Magyarország hat százaléka
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Magyarország nevében támogatja az EU azon törekvését, hogy megőrizze zászlóshajó szerepét a globális klímavédelmi erőfeszítésekben, és elősegítse az új nemzetközi megállapodás létrehozását 2009-ig. A miniszter kifejtette, hogy az EU az 1990-es szinthez képest 2020-ig az üvegházhatást okozó gázkibocsátásainak 20 százalékos csökkentését vállalja, függetlenül a "2012. utáni egyezmény" megkötésének sikerétől, és kész akár 30 százalékos mérséklést vállalni, abban az esetben, ha a világ más nagy fejlett térségei, illetve a fejlődő országok is hajlandóak a felelősségüknek és képességeiknek megfelelő kötelezettségek vállalására. Fodor Gábor utalt arra, hogy 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyvhöz csatlakozó országok összességében 5,2 százalékos csökkentést tűztek ki célul, ezen belül az EU - akkor még 15 tagállama - mínusz 8 százalékot vállalt. A magyarországi kötelezettség 6 százalék üvegházhatású gázkibocsátás-mérséklés az 1985-87. közötti időszakhoz képest, amelyet hazánk teljesíteni fog. - emlékeztet a Környezetvédelmi Minisztréium sajtóközleménye.
Magas a tét Balin, hiszen két éven belül tető alá kell hozni a hosszú távú nemzetközi klímapolitikai megállapodást, máskülönben annak hatálybalépése biztosan 2012. utánra tolódna. Ebben az esetben a Kiotói Jegyzőkönyv alatti csökkentési vállalásokat nem követné azonnal újabb nemzetközi kibocsátás-csökkentési rendszer, aminek szükségességére az IPCC, az ENSZ Nobel-békedíjas, klímaváltozással foglalkozó, nemzetközi tudományos testülete is rámutatott legújabb jelentésében. Ezzel a kibocsátás-csökkentés késedelmet szenvedne és elkerülhetetlenné válna a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celcius fok feletti növekedése, amely a tudósok szerint rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járna.
