A KEOP megújuló energiaforrás-felhasználás és energiahatékonyság növelését célzó energetikai pályázataira a két évre összesen 34 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre. Augusztusban egy új pályázat jelent meg a program keretében, amely a helyi hő és hűtési energiaigény megújuló energiaforrásokkal való kielégítésére, beszerzésére szolgál. Az energetikai beruházásoknak ezen szegmensére 2009-2010-ben 6 milliárd forint áll rendelkezésre. A kiírás kedvezményezettei a vállalkozások, nonprofit szervezetek, költségvetési szervek és intézményeik. Pályázni az ország egész területéről lehet, kivéve Budapest és Pest megye, azaz a Közép-Magyarország területén megvalósulandó fejlesztéseket.
Az új pályázat keretében napkollektoros rendszerek, szilárd biomassza-tüzelő berendezések, illetve különféle hőszivattyús rendszerek kialakításához lehet finanszírozást nyerni, projektenként 1-50 millió forint erejéig. Az elnyert összeg területtől függően a projekt összköltségének 50-70 százaléka lehet. A pályázó a fűtési energia, a melegvíz-igény kielégítésére vagy a gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének biztosítására kérheti a támogatást.
A klímavédelem költségeit a gazdagoknak kell finanszírozni
Az EU egyetlen tagállama sem vonja kétségbe, hogy az éghajlatváltozás egyike az emberiséget fenyegető legveszélyesebb globális kihívásoknak, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak közösen kell megoldaniuk - hangoztatta Kovács László, az Európai Bizottság vámuniós és adópolitikai felelőse az EU-tagországok pénzügyminisztereinek kötetlen svédországi találkozóján. Abban is egységes a vélemény, hogy ebben az EU-nak vezető szerepet kell játszania.
Az EU-tagországok állam- és kormányfőit magában foglaló tanács az energiabiztonsági és éghajlatváltozási stratégiában rendkívül ambiciózus célokat fogalmazott meg, és e stratégia alapján az unió arra törekszik, hogy vezető szerepet vállaljon az év végi világszintű klímakonferencia előkészítésében, illetve az ottani megállapodás elérésében - emelte ki Kovács László. Hozzátette: az EU-nak meg kell találnia a leginkább költséghatékony eszközöket arra, hogy csökkenteni lehessen az üvegházhatású gázok kibocsátását, és megfelelő forrásokkal rendelkezzen a globális éghajlatvédelmi politika finanszírozására. Ez valamennyi országtól áldozatot követel, viszont nem lehet arra számítani, hogy a legkevésbé fejlett országok képesek vállalni - fejtette ki a bizottsági tag, hozzáfűzve: a költségeket a fejlett térségnek, azon belül az EU-nak kell finanszíroznia.
Megadóztatnák a széndioxid-kibocsátókat
A legfontosabbnak Kovács László azt nevezte, hogy meghatározzák a kibocsátás árát. Emlékeztetett arra, hogy ennek egyik eszközét, a szén-dioxid-kibocsátási kvóták, engedélyek kereskedelmét már bevezették. Probléma viszont, hogy az összes gázkibocsátásnak csak a 40-45 százalékát fedi le, olyan területekét, mint a közlekedés vagy a háztartások kibocsátása, már nem. Az üvegházhatású gázkibocsátás megadóztatása lehet az eszköz ennek a hiányosságnak a megoldására - szögezte le az adóügyi biztos. Néhány uniós tagállam már be is jelentett egyoldalú, nemzeti lépést erre, míg más országok fontolgatják a kibocsátás adóztatásának bevezetését. Azonban szerinte ez nem elégséges, hanem olyan, "az EU egészére kiterjedő keretre van szükség, amely biztosítaná az egységes uniós belső piac megfelelő működését és kiegészítené a kibocsátási kvóták kereskedelmét, mégpedig úgy, hogy átfedés, azaz kettős adóztatás ne forduljon elő, és ne legyen olyan terület sem, amely mindkettőből kimarad".
A szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmével összhangban a kibocsátást az energiaadónak is be kell áraznia - magyarázta Kovács László. Ez erős jelzés lenne az unión kívüli országok, köztük a legnagyobb szennyezők felé, hogy csatlakozzanak az uniós erőfeszítésekhez, és mutatná az EU kezdeményező és vezető szerepét is. A kibocsátás adóztatásából és a kvóták kereskedelméből befolyó bevételből egyrészt kompenzálni lehetne a kisjövedelmű családok anyagi nehézségeit, másrészt forrást lehetne teremteni ahhoz, hogy segítsék a legszegényebb országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseit - idézte göteborgi felszólalását Kovács László.
A közelmúltban egyébként Nicolas Sarkozy francia elnök felvetette, hogy be kellene vezetni egy olyasfajta szénadót, amelyet az unión kívülről érkező minden olyan termékre kivetnének Európában, amely nem része a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Ez abból a szempontból tűnik logikusnak, hogy ha csak az EU vezeti be a kibocsátási kvóták kereskedelmét, és csak az unió vet ki adót, akkor versenyhátrányba kerülne az unión kívüli országokkal szemben, és a hátrányt kompenzálhatná a javasolt adó. Kovács László szerint ez kényszermegoldás, amelynek bevezetése komoly problémákba ütközne. Amennyiben ugyanakkor a többi ország nem csatlakozik a kvótakereskedelemhez, illetve a kibocsátásra kivetett adóhoz, az unió előbb-utóbb ilyen lépésre fog kényszerülni - figyelmeztetett. A magyar biztos elmondta még: a mostani találkozó jelentőségét abban látja, hogy első alkalommal került sor miniszteri szintű véleménycserére a szén-dioxid-kibocsátás adóztatásáról. Ez megkönnyíti az energiaadóztatási irányelvek napirenden lévő módosítását, amelynek előkészítését a mandátuma végéhez közeledő első Barroso-bizottság befejezte. Kovács László végezetül jelezte: a svédországi vitában a hozzászóló tagországok támogatólag reagáltak, ellenvélemény egyelőre nem hangzott el.
