A kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer (ETS) szigorúbb szabályozása a 2012. utáni klímaváltozással kapcsolatos politika része lenne, amelyről az Európai Bizottság január 23-án jelenteti meg javaslatát - írja az EUvonal. Brüsszel tervei szerint 2013-tól újabb csökkentést vezetne be a kibocsátási értékekben és megváltoztatná a jelenlegi gyakorlatot, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy javaslatot tegyenek saját kvótájukra.

A Bizottság 2013-tól az energiaszektornak és finomítóknak kiosztott ingyenes kvótákat is megszüntetné és a jelenlegi tíz százalék helyett legalább azok kétharmadát, 2020-tól pedig az összes kvótát aukcióra bocsátaná - mondta Stavros Dimas környezetvédelmi biztos.

Ezzel kapcsolatban a Financial Times hivatalos dokumentumokra hivatkozva úgy értesült, hogy a Bizottság elismerte, hogy a változások különösen az alumíniumgyártókat érinthetik kedvezőtlenül, amelyek vélhetőleg nehezen tudnak majd megbirkózni a plusz költségekkel. A kémiai termékek előállítói, valamint az acél- és cementgyártók 5-48 százalékkal növelhetik áraikat, amely csökkentené versenyképességüket az amerikai és kínai versenytársakkal szemben. (A Kiotói Jegyzőkönyv céljainak elérése érdekében a csatlakozott országok kereskedhetnek a többlet kibocsátási egységeikkel, így Japán felvásárolná a magyar és a kínai többletet is.) 

Minimális GDP visszaesés

A Bizottság egyelőre megosztott abban a kérdésben, hogy bevezessenek-e védőintézkedéseket néhány szektor számára. Günter Verheugen szerint az energiaszektorban meg kellene tartani az ingyenes kvótákat, ha az EU főbb kereskedelmi partnerei nem tesznek konkrét lépéseket az éghajlatváltozás ellen.

A sajtóban megjelent feltételezések szerint Európa GDP-je 0,1 százalékkal esne vissza a változások bevezetésével, de az érintett szektorokban a foglalkoztatás csökkenést mérsékelnék a kevésbé energiafüggő szektorokban megnyíló lehetőségek. (Románia pert indított az Európai Bizottság ellen a CO2 kvóták csökkentése miatt, az Európai Bíróság hamarosan meghozza döntését.)