A világ vezetői december 3. és 14. között Balin az éghajlatvédelem szempontjából kulcsfontosságú, 2012 utáni nemzetközi kötelezettségekről tárgyalnak majd. A Föld Barátai nemzetközi környezetvédő hálózat azért lobbizik, hogy ambiciózus útitervet fogadjanak el, amely globális, átfogó klímavédelmi megállapodáshoz vezet majd erre az időszakra - írja a MTVSZ szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében.
A legfrissebb ENSZ-jelentés eredményeit figyelembe vevő számítások szerint ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést nagy valószínűséggel a kritikus 2 Celsius fok alatt tartsuk, a fejlett országoknak, beleértve az Európai Uniót, 2020-ra legalább harminc százalékos kibocsátás-csökkentést kell elérniük.
Ezért a Föld Barátai Európa és hazai tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége sürgeti az EU-t, hogy feltétel nélkül vállalja kibocsátásai harminc százalékos, valódi csökkentését 2020-ra, mégpedig hazai eszközökkel, nem máshonnan vásárolt olcsó kibocsátási kvótákkal.
Aki szennyez, az fizessen
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a globális éghajlati igazságosság arra kötelez, hogy vegyék figyelembe a múltbeli kibocsátásokat és a kapacitásokat, amikor megállapodnak egy adott ország konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásáról. Az ökológiai adósságokat meg kell fizetni: a múltbeli kibocsátásokért felelős fejlett országokat kötelezni kell, hogy pénzügyi eszközökkel segítsék a fejlődő országok éghajlatvédelmi lépéseit - írja Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Szerinte a 2012 utáni időszakra globális szintű, szigorú kibocsátás-csökkentési megállapodásra van szükség, és a nem-teljesítést szankcionálni kell. A rendszerbe vegyék be a légi- és tengeri közlekedési kibocsátásokat is - tette hozzá Botár Alexa.
Szomorú aktualitást ad, hogy az ENSZ klímacsúcsot vendégül látó Indonézia ma már a világ harmadik legnagyobb kibocsátója - ez a helyzet a kibocsátás-csökkentés felkiáltással létesített bioüzemanyag célú olajpálma-ültetvények miatt állt elő. Az ültetvények létesítése ugyanis a trópusi esőerdők nagymértékű irtásával, valamint a tőzeglápok lecsapolásával és égetésével jár. A 40 millió érintett indonéz őslakosból rengetegen kellett elhagyják élőhelyüket, akiknek eddig az esőerdő biztosított megélhetést. Az EU bioüzemanyag-éhsége miatt az indonéz kormány dollármilliárdos megállapodásokat írt alá bioüzemanyagok termelésére - mondta Farah Sofa, a Föld Barátai Indonézia (WALHI) igazgatóhelyettese.
