Állampapírok helyett a szélturbinák felé húznak a nyugdíjalapok az Európai Unióban. Az eurózóna válsága olyan rizikóssá tette a régióba történő invesztíciót, hogy a szélenergia kecsegtetőbb lehetőségnek tűnik. A pénz jól jön az ágazatnak, hiszen a EU energetikai irányelvei szerint 2020-ra az energiamix 20 %-át megújuló energiáknak kell kitenniük.

A nyugdíjalapok alapszabályukből eredően 20-30 éves hozamokkal és cash flow-val számolnak, nem véletlen, hogy Al Gore is ezeket látja a hosszú távú, ökológiailag felelős gazdasági gondolkodás érvényesítésének eszközeinek.

Az állami tulajdonú DONG Energy Dániában a PensionDanmark, a PKA és a PGGM nyugdíjalapokat, ipari nagybefektetőket és a Lego céget vonzotta be tengeri szélenergia beruházásába, mely Anglia, Németország és Dánia partjainál állít fel szélkerekeket. A PensionDanmark eszközei 10 %-át készül infrastruktúrális beruházásokra fordítani az energiaszektorban. A 21 milliárd dollárt kezelő alap az említett projektbe 795 millió dollárral szállt be.

Mennyi idő alatt?

A nap- és szélenergiás beruházások 7 % megtérülést hoznak, állította a Reuters-nek David Jones, az Allianz Specialized Investment vezérigazgatója. A biztosító társaság leányvállalata 2005 óta 1,3 milliárd eurót fektetett megújuló energiákba.

A szeles Dániában 1991-ben épült az első tengeri szélenergia-farm. Az ország energiafogyasztásának közel negyedét szélenergiából fedezi. Az OECD 2011-ben olyan adatokat tett közzé, melyek szerint a nyugdíjalapok az általuk kezelt pénzeknek alig 1 %-át fordítják infrastrukturális projektekre. A PPGM-nél ez az arány 30 %.