A szaktárca honlapjára frissen felkerült Közlekedési Operatív Program (Közop) projektlistája 50 közúti és 7 vasúti fejlesztést tartalmaz. A Közop több mint 1.700 milliárd forint fejlesztési forrást tartalmaz, a többi pénz a regionális operatív programokban áll rendelkezésre. Ez utóbbiból a közlekedés területén elsősorban a helyi érdekeket szolgáló 8 út fejlesztése valósulhat meg.
A társadalmi vitára bocsátott projektlista a kormányszervek szakmai munkája, illetve az eddigi egyeztetéseken elhangzott javaslatok vagy azok kapcsán beérkezett észrevételek alapján készült, ami az egyeztetések során még változhat. A listán szereplő projektek megvalósításához - a fenti összegen túl -hozzájárul a mintegy 500 milliárd forintnyi magánszférától származó (PPP) forrás is. Ez az összeg elsődlegesen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére szolgál.
A GKM elképzelése szerint a következő hét évben a közlekedés területén megkülönböztetett figyelmet élvez az ország nemzetközi összeköttetésének, valamint a régiók egymás közötti kapcsolatának fejlesztése, illetve a környezetkímélő és az elővárosi közösségi közlekedési módok támogatása. A Közop-ból rendelkezésre álló összeg mintegy 50 százaléka a közúthálózat, alapvetően a gyorsforgalmi úthálózat, valamint az egy és két számjegyű utak fejlesztésére fordítható majd. Az összeg másik fele főleg a vasúti és közösségi közlekedés fejlesztését szolgálja. A listán szereplő, az EU által társfinanszírozott beruházások mindegyikéről a kormány határoz majd, többek esetében az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges. A végleges listáról a kormány döntése november végén, december elején várható.
A kiválasztásra kerülő, és a hét éves időszak elején indítható projektek részletes megvalósítási ütemtervét és költségigényét a decemberben kialakítandó akciótervek tartalmazzák majd. A Közop keretösszegből 850 milliárd fordítható a közúti közlekedés fejlesztésére. Kiemelt helyet kap a gyorsforgalmi autóutak és autópályák építése. Így például az M43-as gyorsforgalmi út Szeged-országhatár közötti 62 kilométeres szakaszának 2009 végére történő megépítése, amely az egyik legforgalmasabb tranzitút. Kiemelkedik még a 8-as főút fejlesztése, az M7-es továbbépítése, és az M3-as kiépítése az ukrán határig.
A vasútfejlesztések közül kiemelkedik a Budapest-Szolnok-Debrecen-Záhony, valamint a Budapest-Lökösháza vonal fejlesztése, melyeknek célja, hogy a pályákat alkalmassá tegyék az óránkénti 160 kilométeres sebességű közlekedésre. A projektlista pénteken került fel a GKM honlapjára, három nap áll rendelkezésére, hogy az érintett szakemberek eljuttassák a szaktárcához véleményeiket, hozzászólásaikat.
