Három korábbi kormányrendelet több pontjához is olyan kiegészítést fűz a mostani rendelet, amely a támogatás eddigi kritériumait kiegészíti a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeivel. Ez technikailag úgy történik, hogy kiegészítésként bekerült a korábbi jogszabályokba az államháztartási törvény 15. paragrafusára való utalás, amely törvényhely körülírja, hogy mi számít rendezett munkaügyi kapcsolatnak.

Eszerint akkor rendezett a munkaügyi kapcsolat, ha a támogatás igénylésétől visszaszámolt két éven belül nem született jogerős munkaügyi hatósági határozat arról, hogy a cég megsértette a munkaviszony létesítésének szabályait, hogy megsértette a szakszervezet jogait, illetve - amennyiben ez rá nézve kötelező - nem hozta létre az európai üzemi tanácsot és nem tartotta tiszteletben annak jogait. A különös feltételek felsorolása ennél jóval hosszabb. Itt is két évre visszamenőleg kell óvakodni a speciális jogsértésektől. Ebbe a körbe tartozik - egyebek mellett - az egyenlő bánásmód, a munka- és pihenő idő betartása, a kollektív szerződés munkabérre vonatkozó részének betartása.

A mostani rendelet a rendezett munkaviszony követelményét támasztja először is a munkába járás támogatásához. Ilyen támogatás igényelhető például akkor, ha a munkavállalók napi két óránál többet utaznának tömegközlekedéssel otthonuk és munkahelyük között. Ebben az esetben a csoportos személyszállítás költségeihez járul hozzá az állam.

Egy másik rendelet szerint a pályakezdőt foglalkoztató cégeknek jár támogatás (a pályakezdő béréhez), de mostantól itt is feltétel a rendezett munkaügyi kapcsolat. Végül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató cégek támogatásához fűzte hozzá a kormány ezt a feltételt.

A következő időben minden támogatásra kiírt pályázatra benyújtott jelentkezéshez csatolni kell azt az igazolást, amely tanúsítja, hogy a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek.