No nem mintha a volt miniszterelnök bármit is eredményként fogadott volna el az MSZP-SZDSZ kormányzás alatt, sőt! Szerinte a családok összementek, “megtöpörödtek”, a mostani kormány megakasztotta a Fidesz kormányzat társadalmat és gazdaságot fellendítő intézkedéseit, ígérete ellenére árat emelt stb. stb., ezért Orbán szerint a megoldás az, ha újra saját kézbe veszik az irányítást.

Hogy miért hallottak ki az elemzők mégis fordultatot? Azért, mert miközben Orbán Viktor a magyar gazdaság válságjeleit és a családok nyomorúságát emlegette, nem beszélt polgárokról, nem beszélt két Magyarországról, sőt, kiemelte, hogy senkinek nem kell azért félnie, mert az elmúlt évtizedekben (persze nem az utolsó tizenkét évre gondolt, hanem az előtte lévő negyvenre!) is ebben az országban élt. Vagyis a szélsőjobb helyett a bizonytalankodókat és a csalódott MSZP-szavazókat célozta meg a kesergéssel. Bennük próbált egyetértő partnerekre, azaz szavazókra találni.

Nem tudom, és nem is tisztem megjósolni, hogy sikerült-e neki. De úgy vélem, az, hogy folyamatosan félelemről beszélt, mármint hogy ez alatt a kormány alatt az embereknek félnivalójuk van, és hozzá még bizonytalanságról, nem a nagyobb társadalmi rétegek felé nyitást mutatja. Meggyőződésem ugyanis, hogy ahogy a Fidesz-éra alatt sem volt, úgy most sincs senkinek félnivalója, aki a rendszerváltáskor elfogadta a kapitalizmus és a demokrácia játékszabályait, és ehhez alkalmazkodva próbál meg érvényesülni. Elismerem, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, amelynek ez jobban sikerül, és vannak leszakadók. A rendszerváltáskor választóvonal volt, hogy ki alkalmas a saját kezébe venni a sorsát, vállalkozóként, befektetőként esetleg mások sorsát is, és ki nem. Ma pedig választóvonal a nyelvtudás, az informatikai ismeretek megléte vagy hiánya, az Európában értékesíthető szaktudás. Ugyanakkor ebben a kormányban megvan az a törekvés, hogy felkarolja a leszakadókat, igaz, kevésbé támogatja a középréteget. De hiszen “szocialisták”! Más kérdés, és sajnos innen kezdve minden elemző bírálat teljesen jogos, hogy az esélyegyenlőség megteremtéséhez a megfelelő módszereket választják-e!

Orbán Viktor szerint fel kell váltani a “bankárkormányt”. Ebből ugye az következne, hogy a kormány elhibázott lépései – erről javaslom a Piac és Profit makroelemzéseit az elmúlt számainkban! – abból fakadnak, hogy döntéseit a szűken vett pénzügyi, üzleti racionalitás, a befektetések megtérülésének szempontjai határozzák meg. A valóságban viszont éppen az a baj, hogy miközben a miniszterelnök maga is, és kormányának több tagja valóban neves gazdasági szakember, politikusként mintha elfelejtették volna eredeti foglalkozásukat! (Persze aligha felejtették el, inkább politikusként bizonyulnak gyengének, amikor nem merik felvállalni a racionális döntéséket az érzelmi alapon megfogalmazott elvárásokkal szemben.)

Összegzésként: érdemes a mai napilapokban elolvasni Orbán Viktor országértékelő beszédét, mégha nem is valódi értékelés, de aki nem csak stilárisan nézi, hanem értelmezi is a mondatokat, annak fölöttébb tanulságos.

A teljes Orbán-beszéd

A Piac és Profit elemzése a magyar gazdaságról

Szóljon hozzá!