Az új minősítés lényege, hogy szakít az eddigi megfelelő/nem megfelelő kategóriákkal, és megköveteli, hogy minden építőanyag lényeges jellemzőit megismerje a tervező és a megrendelő. A rendelet melléklete sorra veszi az összes építőanyagot, és közli azok lényeges, és így közlendő műszaki jellemzőit. Ilyen például a tűzállóság, a hőszigetelő vagy éppen a páraáteresztő képesség.
Minden további nélkül beépíthetők azok az építőanyagok, amelyek minőségét, felhasználhatóságát harmonizált európai szabvány tartalmazza. Ennek hiányában más nemzetközi vagy magyar szabványra utalás is elfogadható. Ekkor azonban feltétel, hogy abból az építőanyag alapvető termékjellemzői, és a minőség állandósága meghatározható legyen.
Ugyancsak használható - az említett időbeli keretek között - a magyar műszaki engedéllyel rendelkező termék. Ha egy építőanyagra semmilyen minősítés nincs, akkor az előállítója - Magyarország területére - kérhet nemzeti műszaki értékelést. Amennyiben exportálni is akarja az építőanyagot, akkor európai műszaki értékelést kell készíttetnie.
Végül az egyedi építőanyagok - ilyeneket leggyakrabban műemléképületekben használnak - műszaki jellemzőinek megfelelőségét a felelős műszaki vezető igazolja, mégpedig az építési naplóban. A készházak gyártóinak eddig is minősíttetniük kellett azokat a paneleket, amelyekből a házaik épültek. Ez annak ellenére kötelező volt - és a jövőben is kötelező - hogy az alkotóelemek, a fa, a hőszigetelő anyag, a gipszkarton lemez - egyenként mind szabványos, illetve minősített termék.
Idén száz készház épül
Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) készházépítő tagozatának elnöke szerint a jövőben a készházak sem csak megfelelt/nem megfelelt minősítést kapnak, így a vevőnek szembetűnő lesz, hogy melyik a jobb minőségű, például melyik fűthető olcsóbban.
A külföldi vevőnél elsődleges szempont a határidő, ezt követi a minőség, majd pedig a fenntarthatóság, ez utóbbi az alacsony energiafogyasztást, valamint a bioanyagok beépítését jelenti. Idehaza az ár a döntő szempont, ezért például a bioanyagból készült hőszigetelés, vagy a vályog vakolat szóba sem kerül. Ugyanakkor előnyös változás az, hogy inkább kisebb, de kevesebb energiával fűthető házakat vásárolnak a magyar vevők. Ez viszont háttérbe szorítja az alternatív energiák használatát, mivel megfizethető a gázzal való fűtés, míg például a napkollektor beépítése drága, és hosszú a megtérülési ideje.
A készházak gyártói, építői azt tapasztalták, hogy a szerkezetkész házaktól a félkész, illetve a kulcsrakész átadás felé tolódik a kereslet. A szerkezetkész épületbe nincsenek beépítve a nyílászárók, és hiányzik róla a tetőfedő anyag. A félkész ház kívülről késznek látszik, de belül hiányzik a gépészet, a burkolat és a festés. Érdekes változás a magyar piacon az is, hogy a készház vásárlók 90 százaléka készpénzzel fizet, a többiek a lakástakarék-pénztári finanszírozást választják.
