A KKV besorolást jelenleg a 2003/361/EK bizottsági ajánlás alapján, a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. Ennek alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. E kategórián belül a törvény megkülönböztet mikro-  kis-  és középvállalkozási méretet is. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A fenti mutatók vizsgálatán kívül a KKV besorolás megállapításához szükséges a vállalkozás tulajdonosi körének vizsgálata is, mivel egyrészt nem minősül KKV-nak az a cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot. Másfelől pedig a vizsgált pénzügyi és létszámadatokhoz hozzá kell számítani a vizsgált cég esetlegesen meglévő partner- és a kapcsolt vállalkozásainak adatait is. Fontos meghatározó feltétel még, hogy a felsorolt adatokat két egymást követő üzleti év viszonyában kell vizsgálni, mivel amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl az adott határértékeket vagy marad el azoktól.

De miért fontos ez? Az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a KKV szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásba kerülnek. E mellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények jelentős részének is e vállalkozások a címzettjei.

Év	Működő cégek száma (db)	KKV cégek aránya (%)	Mikrovállakozások aránya (%)	Kisvállalkozások aránya (%)	Középvállakozások aránya (%)
2013	602 169	99,36	93,50	4,48	1,38
2014	590 712	99,35	93,25	4,71	1,39
2015	564 855	99,38	92,68	5,17	1,52
2016	544 321	99,32	92,13	5,52	1,67

A hazai KKV-k a nemzetgazdaság meghatározó szereplői. A magyarországi cégstruktúra vizsgálata azt mutatja, hogy a működő cégek 99,32%-a tartozik ebbe a kategóriába, arányuk az elmúlt 4 évben enyhe csökkenést mutatott. Ha tovább bontjuk alkategóriára ezeket a vállalkozásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva, a hazai működő cégek 1,67%-a minősült közép-, 5,52%-a kis-, 92,13%-a pedig mikrovállalkozásnak a tavalyi évben. Különösen szembeötlő a mikrovállalkozások magas aránya, amely bár enyhén csökkent az elmúlt 4 évben, de még mindig 92% fölött van. Számukra a különböző pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele biztosíthatja versenyképességük fenntartását, ami hosszú távon egy egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet. Ez azért is fontos, mert a mikrovállalkozások jelentős számú munkaerőt foglakoztatnak. Kevésbé fragmentált cégstruktúra kialakulásának irányába mutat a kis- és közepes vállalkozások arányának enyhe növekedése is, hiszen ezek a cégek már pénzügyileg stabilabbak, belső működésük általában jobban szabályozott és optimalizált. A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a KKV aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Ezzel ellentétben Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a KKV besorolás megváltozásával.

Jelenleg még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével fogja növelni a KKV-k számát, vagy a besorolási kritériumok teljes újragondolásával, egy rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű, a KKV-k számának növelésével, minél több cég számára elérhetővé tenni, a különböző támogatásokat és adókedvezményeket.