Változhat a kkv besorolás feltételrendszere

Várhatóan 2020-tól megváltozik a KKV besorolás feltételrendszere, ami a hazai KKV szereplők számának növekedését fogja eredményezni. A jogszabályváltozással több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja – nyilatkozza Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

A KKV besorolást jelenleg a 2003/361/EK bizottsági ajánlás alapján, a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. Ennek alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. E kategórián belül a törvény megkülönböztet mikro-  kis-  és középvállalkozási méretet is. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A fenti mutatók vizsgálatán kívül a KKV besorolás megállapításához szükséges a vállalkozás tulajdonosi körének vizsgálata is, mivel egyrészt nem minősül KKV-nak az a cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot. Másfelől pedig a vizsgált pénzügyi és létszámadatokhoz hozzá kell számítani a vizsgált cég esetlegesen meglévő partner- és a kapcsolt vállalkozásainak adatait is. Fontos meghatározó feltétel még, hogy a felsorolt adatokat két egymást követő üzleti év viszonyában kell vizsgálni, mivel amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl az adott határértékeket vagy marad el azoktól.

De miért fontos ez? Az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a KKV szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásba kerülnek. E mellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények jelentős részének is e vállalkozások a címzettjei.

Év Működő cégek száma (db) KKV cégek aránya (%) Mikrovállakozások aránya (%) Kisvállalkozások aránya (%) Középvállakozások aránya (%)
2013 602 169 99,36 93,50 4,48 1,38
2014 590 712 99,35 93,25 4,71 1,39
2015 564 855 99,38 92,68 5,17 1,52
2016 544 321 99,32 92,13 5,52 1,67
Mi a következménye, ha nincs írott munkaszerződés?
A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a feleknek a munkaviszony alapvető jellemzőiben való megállapodását. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződést írásban kell megkötni. Ennek ellenére előfordul, hogy a szerződést a felek nem foglalják írásba. Mik a következményei az írásba foglalás elmaradásának?
A hazai KKV-k a nemzetgazdaság meghatározó szereplői. A magyarországi cégstruktúra vizsgálata azt mutatja, hogy a működő cégek 99,32%-a tartozik ebbe a kategóriába, arányuk az elmúlt 4 évben enyhe csökkenést mutatott. Ha tovább bontjuk alkategóriára ezeket a vállalkozásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva, a hazai működő cégek 1,67%-a minősült közép-, 5,52%-a kis-, 92,13%-a pedig mikrovállalkozásnak a tavalyi évben. Különösen szembeötlő a mikrovállalkozások magas aránya, amely bár enyhén csökkent az elmúlt 4 évben, de még mindig 92% fölött van. Számukra a különböző pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele biztosíthatja versenyképességük fenntartását, ami hosszú távon egy egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet. Ez azért is fontos, mert a mikrovállalkozások jelentős számú munkaerőt foglakoztatnak. Kevésbé fragmentált cégstruktúra kialakulásának irányába mutat a kis- és közepes vállalkozások arányának enyhe növekedése is, hiszen ezek a cégek már pénzügyileg stabilabbak, belső működésük általában jobban szabályozott és optimalizált. A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a KKV aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Ezzel ellentétben Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a KKV besorolás megváltozásával.

Jelenleg még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével fogja növelni a KKV-k számát, vagy a besorolási kritériumok teljes újragondolásával, egy rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű, a KKV-k számának növelésével, minél több cég számára elérhetővé tenni, a különböző támogatásokat és adókedvezményeket.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo