Valamit kezdeni kellene a munkaerőhiánnyal

A Policy Agenda által számított KKV Konjunktúra Index értéke az elmúlt háromnegyed évben stagnált, ugyanakkor jelentősen elmarad a 2014 tavaszán mértektől. A munkaerőhiány problémáját a cégvezetők továbbra is jelentősnek érzik, miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Talán a növekvő munkaerőhiány jelentette gondok miatt is, de továbbra sem látszik javulás a kis- és középvállalatok vezetőinek jövőképében. A Policy Agenda kkv-indexének értéke az előző negyedévi 48,8%-ról 47,8%-ra módosult. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49% közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások idején mért 57%-os csúcstól.

Magyar gazdaság: túl a csúcson?
Februári, történelmi csúcsa után márciusban kissé mérséklődött a GKI konjunktúraindexe. Márciusban az üzleti szférán belül kissé minden ágazat várakozása rosszabb lett.
A cégvezetők 39%-a (félévvel ezelőtt még 38%-a) vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 13%-uk (félévvel ezelőtt 14%-uk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodás várható. Továbbra is érezhető bizonytalanság, amire az utal, hogy a cégvezetők 37%-a számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez most 2 százalékponttal nagyobb érték, mint félévvel ezelőtt volt.

Saját vállalkozásának helyzetét illetően a cégvezetők 46%-a azt gondolja, hogy javul a helyzet az elkövetkező időszakban, míg 28%-ukinkább úgy véli, hogy nem lesz változás. Kisebbségben vannak azok, akik szerint – 16% válaszolta ezt – romlani fog vállalkozásának helyzete.

Kép: SXC

Munkaerőhiány: növekvő probléma

Az elmúlt egy évben folyamatosan mértük, hogy a cégvezetők mennyire érzik komoly nehézségnek a munkaerő hiányát. Egy évvel ezelőtt 55%-uk jelentős problémának tartotta, míg 22%-uk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20%-a mondta azt, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (3%-uk nem tudta eldönteni).

(Ez a probléma 2015-ben jelentkezett először a felmérésekben.)

Fél évvel ezelőtt már látszott, hogy egyre inkább növekszenek a foglalkoztatás problémái. Már nem csak a makrogazdasági előrejelzések szerint lesz a növekedés egyik akadálya a munkaerőhiány, hanem a cégvezetők is így vélekedtek. A mostani adatok alátámasztják ezt a hangulatot. Hasonlóan az őszi eredményekhez, a kkv szektor vezetőinek kétharmada (66%) jelentős gondnak érzékeli ezt a kérdést, és mindössze 16%-uk nem érzékelik problémaként a munkaerőhiányt saját ágazatukban. 17% szerint pedig mérsékelt a gond (1% nem tudott erre válaszolni).

Bod Péter Ákos: kockázattá nőtt a munkaerő kérdése
Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.
Az is fontos szempont, hogy a munkaerőhiány kezelésére folytatott gazdaságpolitikát milyennek ítélik a cégvezetők. Egy 1-5-ig terjedő skálán az átlagérték 2,3 lett, amely nagyon alacsony „osztályzatnak” számít, bár ez kicsit jobb, mint félévvel ezelőtt, amikor 2,1-es átlagot kapott a kabinet.

Közelednek a választások…

Röviddel a választások előtt ismét megkérdezték a cégvezetők véleményét is a kormány gazdaságpolitikájáról. Az erre vonatkozó kérdéseket már 2014-ben is feltették, így van egy viszonyítási alap a négy évvel ezelőtti megítéléshez képest.

A kis- és középvállalkozások vezetői az elmúlt négy év gazdaságpolitikáját (egy 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozva) összességében hasonlóan ítélték meg, mint 2014-ben. Átlagértéket nézve 2,9-es osztályzat jött ki, amely azonos a négy évvel ezelőtti „érdemjegyhez”. Ugyanakkor most nem annyira polarizáltak a vélemények, mint korábban.

A relatív többség (43%) közepes osztályzatot adott, és mindössze 11% azok aránya, akik megbuktatnák a kormányt. Miközben az előző országgyűlési kampány során a cégvezetők majd negyede (24%) volt maximálisan elégedett a kormány gazdaságpolitikájával, addig most csupán 5%-uk válaszolt így.

Jönnek a robotok, eltűnnek munkahelyek
Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.
Megkérdezték a cégektől azt is, hogy milyen irányvonalat tartanának szükségesnek az elkövetkező kormányzati ciklusra? Ebben a tekintetben másképpen alakul a kép, mint 4 éve. Korábban a magyar KKV vezetők 42%-a azt mondta, hogy nincs szükség változtatásra és helyesli a jelenlegi gazdaságpolitikát,most ez az arány csupán 8%. Ráadásul a válaszolók 68%-a szerint kisebb (18%) vagy nagyobb változtatások (50%) kellenének. A cégvezetők meghatározó negyede (24%) azt gondolja, hogy olyan mértékben rossz a jelenlegi irányvonal, hogy ennek korrekciójára a jelenlegi kormány nem képes. Az adatok által tükrözött vélemények összességükben arra utalnak, hogy nagyobb az elégedetlenség, mint négy éve.

Ha lenne program…

A cégvezetőket arról is megkérdeztük: ismerik-e a választásokon induló pártok gazdasági elképzeléseit? A kis- és középvállalkozások vezetőinek 42%-a válaszolta azt: hogy igen, ismeri; míg 47%-uk kíváncsi lenne ugyan a programokra, de nem találkozott velük. Talán meglepő módon van egy nem is annyira szűk csoport (11%), amely nem ismeri, és nem is kíváncsi a pártok programjára.

Érdekes módon miközben négy éve sem a választási programok dominálták a kampányt, akkor még a többség (65%) úgy nyilatkozott a cégvezetők közül, hogy ismeri a pártok elképzeléseit. Most még kevesebb szó esik – ezért az ellenzék és a kormány is felelőssé tehető – arról, hogy mit kezdenének a pártok a munkaerőhiánnyal, adórendszerrel, kkv-k támogatásával. Ez vissza is köszönt az adatokban.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo