Idén a juttatások értékének 1,19 szerese után kell 15% személyi jövedelemadót és 14% vagy 27% EHO-t fizetni a munkáltatónak attól függően, hogy béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás kategóriába esett az átadott termék vagy szolgáltatás. Amikor a személyi jövedelemadó (szja) mértékét 16-ról 15 százalékra csökkentették, az számos esetben lejjebb vitte az alkalmazott szorzószámot is. A béren kívüli és az úgynevezett egyes meghatározott juttatások azonban valahogy kimaradtak ebből. A jogalkotók most ezt orvosolva javasolták, hogy az szja-törvényben alkalmazott 1,19-szeres szorzókat 1,18-szorosra csökkentsék. Ha elfogadja az Országgyűlés a jelenlegi javaslatot, akkor tehát jövőre az 1,18-szoros értéke lehetne az adó alapja. Erre kellene majd megfizetni a közterheket. Így az új adó mértékek az idei 34,51% és 49,98% helyett 34,22% és 49,56% lehetnek.
Az adótörvények számos kedvező változást hozhatnak a kisvállalkozások életében!
Sok minden drágább lesz
A korábbi években népszerű cafeteria elemeinek jelentős része – ideértve az Erzsébet-utalványt, a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulásokat – 2017-től már csak a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb adózási feltételekkel juttatható a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy az előbbiekben nevesített juttatások után a kifizetőnek 14%-os egészségügyi hozzájárulás helyett már 27%-ot kell fizetnie. (Jó hír viszont, hogy a korábbi hírekkel ellentétben - egyelőre - megmarad a SZÉP Kártya!)
Több új elem is belép a rendszerbe
Újdonság, hogy 2017-től béren kívüli juttatásként adható pénzbeli juttatás is, továbbá az óvodai szolgáltatással is bővül az adómentesen nyújtható juttatások köre. Mindemellett továbbra is adómentesen biztosítható a sportrendezvényre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő, valamint a munkáltató által nyújtott törvényben meghatározott feltételek mellett nyújtott lakáscélú támogatás.
„A munkáltatók számára fejtörést okozhat, hogy a megváltozott feltételek mellett hogyan alakítsák ki a cafeteria keretein belül választható juttatások körét. A cafeteriának az egyik legfőbb előnye, hogy a munkavállalók különböző életszakaszaikban különböző juttatásokat preferálnak: például egy fiatalnak a lakáshoz jutás, míg egy nyugdíj előtt álló dolgozónak az önkéntes pénztári befizetés élvezhet prioritást, miközben a munkáltató az adómentesen nyújtható, egészségügyi biztosítással kívánja a munkából kieső időt csökkenteni” – emelte ki Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.
Az időzítés a fontos
Érdemes odafigyelni a juttatás időzítésére is, mivel ha ezt az összeget nem az elszámolás hónapjában utalják, hanem csak a következő havi bérrel együtt, akkor egy havi összeg elveszhet, hacsak decemberben nem fizetnek kéthavi juttatást a dolgozóknak.
Kérdésként merülhet fel az is, hogy a juttatást milyen ütemezéssel (egy összegben vagy részletekben), illetve az év mely szakában fizessék ki a munkavállalóknak. Az év elején, esetleg az év végén? Fontos arra is figyelni a szabályzat elkészítésénél, hogy ha a munkavállaló egy összegben kéri a kifizetést év elején, azonban munkaviszonya év közben megszűnik, a jövedelem arányos részét milyen módon szükséges visszafizetnie a munkavállalónak. (Az albérleteket is adómentesen támogathatja bizonyos feltételek esetén a munkáltató jövőre!)
„Várhatóan jövő évtől az olyan juttatásokat, amelyek 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősültek, egyes meghatározott juttatásként továbbra is lehet biztosítani a munkavállalóknak, a korábbi egyedi értékhatárokra vonatkozó korlátozások nélkül. Azonban a juttatásokkal kapcsolatos egyéb feltételeket a 2016. december 31-én hatályos előírásoknak megfelelően továbbra is teljesíteni kell. A tervezett változtatások szerint a népszerű fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány egyes meghatározott juttatásként biztosítható. Nem zárható ki, hogy a Parlament honlapján elérhető törvénymódosító javaslat még a hetekben változhat, ezért a cafeteria-szabályzat véglegesítésével célszerű megvárni a Parlament döntését” – hívta fel a figyelmet Horváthné Szabó Beáta.
