Az Atradius elemzői szerint az erős belső fogyasztás a B2B hitelezés motorja Kelet-Európában. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint emellett a vállalatok versenyképessége is megköveteli a hitelezést, mert a halasztott fizetés előnyt jelenthet a külföldi piacokon, így segítheti az exportot.
„Ez egy olyan jelentős tényező, ami jelentkezik a számlák határidejében is. Az idén a kelet-európai cégek átlagosan 37 napot adtak a vevőknek a számlák kiegyenlítésére, ami három nappal több, mint 2018-ban. Érdekesség, hogy a magyar vállalatok a legkevésbé türelmesek (29 nap), míg a török szállítók 59 napot adnak a fizetésre”– mondta.A felmérés szerint Bulgária az egyetlen olyan régiós ország, ahol az idén hamarabb kell kifizetni a számlákat, mint tavaly.
A felmérés kimutatta, hogy a tavalyihoz képest a régióban javult a fizetési fegyelem: a számlák 73,3 százalékát fizették ki időben, míg egy évvel korábban ez az arány 64,3 százalék volt. Ugyanakkor a cégek több mint egyötöde még mindig késve fizet, az átlagos késés 11 nap. A legfegyelmezettebbek a bolgár és a román vevők (a késve kifizetett számlák aránya 18,2 és 18,7 százalék), míg a törökök a legkevésbé precízek (41,5 százalékos késve fizetés).
A térség vállalatainak 39 százaléka előzetesen tájékozódik a vevői hitelképességéről, még mielőtt szállítana a partnereinek. A cégek 36 százaléka fizetési emlékeztetőt küld, amennyiben a számláját nem egyenlítették ki határidőre. Ebben a cseh (68 százalék és 52 százalék), illetve a szlovák (57 százalék és 53 százalék) vállalatok a legaktívabbak. A régióban a román vállalkozások kötnek hitelbiztosítást a legszívesebben (40 százalék, Kelet-Európa átlaga 20 százalék).
A szektorokat tekintve a feldolgozóiparban a leghosszabb a fizetési határidő (átlag 41 nap), ezt követi a kereskedelem (36 nap), és a szolgáltatóipar (33 nap).
„2019-ban a kereskedelemre volt a leginkább jellemző a késve fizetés. Az országokat tekintve a lengyel építőipar és elektronikai gyártóipar, illetve a cseh közlekedési ágazat hitelkockázati megítélése romlott a leginkább. Hasonló a helyzet a török agrárélelmiszeriparban, ahol a számlák felét nem fizetik ki határidőre” – mondta az országigazgató.A behajthatatlan követelések aránya a feldolgozóiparban a legnagyobb (1,8 százalék), a szolgáltatásokban és a kereskedelemben a vevők a számlák 1,5 és 1,4 százalékát nem fizették ki.
A vállalatok nagysága szerinti csoportosítás azt mutatja, hogy a nagyvállalatok hajlandók a leghosszabb határidőt, 50 napot adni a vevőiknek a fizetésre (kkv-k 39 nap, mikrovállalkozások 32 nap).
A behajthatatlan számlák tekintetében a nagyvállalatok bukják a legnagyobbat, hiszen összes kibocsátott számláik 2,8 százalékát soha nem egyenlítik ki a vevőik, ez 1,5 százalékos romlás az egy évvel korábbi szinthez képest. A mikrovállalkozásoknál ez a mutató 1,3 százalék.
