Az új rendelkezés egy korábbi szabályhoz, a társaságokra vonatkozó nyereségminimumhoz kapcsolódik. A nyereségminimumról a társasági adóról szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az üzleti évet követően minden vállalkozásnak ki kell számolna a saját nyereségminimumát. A nyereségminimum a vállalkozás összes bevételének 2%-a. (Az összes bevétel megállapítása során módosító tételeket is tartalmaz a jogszabály.) Ezt követően a nyereségminimumot össze kell vetni a megszokott (általános) módon kalkulált társasági adó alapjával – magyarázta a Piac & Profitnak a Crystal Worldwide szakértője.
Ha a társaságiadó-alap nem éri el a nyereségminimumot, két lehetőség van:
– a vállalkozás a nyereségminimumot tekinti a társasági adó alapjának, vagy – a vállalkozás tesz egy kiegészítő nyilatkozatot a társasági adóbevallása mellett, hogy továbbra is az általános szabályok szerint kíván adózni, tehát nem veszi figyelembe a nyereségminimumot (ebben az esetben várható, hogy az adóhatóság megvizsgálja a cég tevékenységét).
Fontos kiemelni, hogy a szigorúbb számítás csak azokra a tagi kölcsönökre vonatkozik, amelyek magánszemély tagtól származnak, vagyis nem vonatkozik arra az esetre, amikor a kölcsön nem magánszemély tagtól érkezett. Ebből az következik, hogy nem vonatkozik a szabály például azokra a magyar cégekre, amelyeknek külföldi anyavállalata van.
Ha a cégnek magánszemély tagja van, és kölcsönadott a vállalkozásának, akkor a nyereségminimum szabályát mindaddig alkalmazni kell, amíg a tagi kölcsönt vissza nem fizetik. Tehát a magánszemély tag által adott kölcsönök miatt a cég nyereségminimuma magasabbá válhat.
Nem könnyű megoldani
A tagi kölcsönt nem könnyű eltüntetni a könyvelésből – mondják a Dean & Sturman Üzleti Tanácsadó Iroda szakértői. A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel áfatartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni.
Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.
A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül – összeghatártól függő mértékű, de legalább 21% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, és az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, akkor 50–200% adóbírságra, mulasztási bírságra és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.
Találkoztunk olyan próbálkozással is, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésükkel apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) felemelték a cég törzstőkéjét.
A cégbíróság be is jegyezte a tőkeemelést, de az adóellenőrzés során súlyos következményei lettek ennek a lépésnek. Az ilyen tőkeemelés ugyanis a tagi kölcsön elengedésének minősül.
Van lehetőség szakértők szerint kijátszani a változást, erről itt olvashat részletesen.
Ha viszont a cég az üzletrészét és a követelését átadja/eladja egy másik vállalkozásnak (ami akár offshore cég is lehet), akkor nem kell szembesülnie ezzel a problémával, hiszen az új szabály csak magánszemélyekre vonatkozik. (Itt olvashat az offshore szabályos kihasználásának lehetőségeiről.) A felek akár halasztott fizetésben is megállapodhatnak. A dolog csak akkor lehetséges, ha az üzletrész és a követelés átadásának gazdasági indoka nem csak az adózási előny kihasználása – teszi hozzá a Crsystal Worldwide szakértője.