Nagyüzem van a biztosítási alkuszoknál is, megállás nélkül érdeklődnek a viharkárosultak, hogy szerződésük alapján, milyen kártérítésre számíthatnak. A CLB-nél tudakozódóknak csaknem a fele csalódottan távozik az ügyfélszolgálattól, rendre kiderül ugyanis, hogy a remélt összegnek csupán a töredékét fogja kifizetni a biztosítójuk. Egészen egyszerűen azért, mert sok tételt nem tartalmaztak a régebbi szerződések, megújításra, aktualizálásra – például az időközben megépített garázs bejelentésére – pedig nem gondoltak az emberek – magyarázza Németh Péter, a cég értékesítési igazgatója, a bejelentési dömping első napjának tapasztalatai alapján.
A szakértő példaként említi az elmúlt napokban a nyitott ablakon keresztül bezúdult esőben tönkrement drága laptopot, a villámcsapás okozta áramszünet miatt leolvadt hűtő tartalmát, a vízzel elöntött garázst, a jégverte kerti bútorokat, vagy akár az újonnan beépített tetőtérben, melléképületekben keletkezett károkat, amelyekre a biztosító esetleg be sem fogadja a kárigényt. Legalábbis azoktól az ügyfelektől biztosan nem, akik nem terjesztették ki a biztosításaik fedezetét az időközben történt fejlesztésekre, ingósági extra gyarapodásokra. Ezeken most nagyot lehet bukni. És ez igaz minden tételre, amely nem szerepel a szerződésben – magyarázza Németh, leszögezve: ez egyáltalán nem a biztosítók hibája.
Tavaly a viharkárokra összesen csaknem 1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, s a meteorológiai előrejelzést figyelve idén is erre a nagyságrendre lehet készülni. De a külföldi híradások komoly árvizekről, elzárt kis falvakról, földcsuszamlásokról és emberáldozatokról szólnak, így ha ezek a viharok is elérik hazánkat, komolyabb problémával is szembenézhetünk – vélik a CLB-nél.
Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. Éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás. A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen.
Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.
