Egyre drágulnak az albérletek Budapesten, mivel a kereslet is jelentősen megnőtt, jórészt amiatt, hogy a bérbeadók nem hosszútávra, hanem elsősorban néhány napra érkező turistáknak adják ki inkább a lakásukat. Leginkább a 40-60 négyzetméter körüli lakásokat keresik bérbeadási célra a belvárosban. Az egyik vevőcsoport a vásárlással a bulizó fiatalokat célozza meg, akik leginkább a Kazinczy utca, Király utca, Gozsdu udvar körüli területen keresnek lakást. A másik szegmensbe tartozók főként a turisztikailag kiemelt területek közelében keresnek lakásokat, a "nem bulizó" turistákra alapozva. Jellemzően felújítandó lakásokat keresnek, hiszen a bérbeadáshoz általában átalakítás, felújítás szükséges, amit ésszerűbb egy felújítandó lakáson elvégezni.
Az OC tapasztalatai szerint a vevők nagyobb része egy lakást vesz, bár szép számmal vannak azok is, akik egynél több lakást vásárolnak bérbeadási célra. Az sem ritka, hogy egyszerre csak egy lakást vesz valaki, majd ahogy látja, hogy működik az elképzelése, pár hónapon belül visszatér és egy újabb lakást vesz ilyen célra. Néhány jellemző ár a bérbeadásra vásárolt, kisebb méretű ingatlanokra: a VI. kerületi diplomata negyedben, az Andrássy úton egy használt 38 négyzetméteres téglalakás, átlagos állapotban, 18 millió forintba kerül. Az V. kerületi Váci utcában pedig egy 56 négyzetméteres, felújítandó használt téglalakás ára 40,5 millió forint. A már említett "buli negyedben", a VII. kerületi Síp utcában egy felújítandó, 63 négyzetméteres használt téglalakásért 19,5 millió forintot fizetett a vevő.
A használt téglalakásoknál 20 százalék körüli áremelkedés tapasztalható az idei első félévben, az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a kereslet 40 százalékkal növekedett. Déry Attila, az OC vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy tavaly az első félévben Budapesten 17 ezer használt lakás cserélt gazdát, ebből 2200 jutott a belvárosra, vagyis az V.-VI.-VII. kerületre. Idén az első félévben mind a teljes, mind pedig a belvárosi forgalom 40 százalékkal haladta meg a múlt évit.
Hogy mennyire pörgött fel a budapesti Airbnb piac, arra pontos adatok nincsenek, de a KSH adatsorai beszédesek: tavaly a kereskedelmi szálláshelyek majd minden típusa – a 3-5 csillagos szállodák, panziók, üdülőházak – erőteljes, 10%-ot meghaladó vendégforgalom-növekedést mutatott, kivéve a hosteleket is magába foglaló közösségi szálláshelytípusokat, amelyek esetében ez az arány csak 4,7%-os. Vélhetően a növekményt a megosztáson alapuló szálláshelyközvetítők „szívták” fel.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást általános forgalmi adó terheli, az alkalmazandó adómérték 18 százalék. Azonban nem kell feltétlenül áfát fizetni, mivel a jogszabály az adóalanyok részére lehetőséget biztosít 6 millió forintig alanyi adómentesség választására. Ez az összeg éves szinten értendő, amennyiben valaki a tevékenységet év közben kezdi, úgy a 6 millió forintra vonatkozó feltételnek időarányosan kell megfelelni.
A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató adózó - aki nem egyéni vállalkozóként egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységként biztosít szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra - az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása helyett tételes átalányadózást is választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásban vagy üdülőházban folytatja. Az adó éves összege szobánként 32 ezer forint. A NAV a szolgáltatást nyújtókat "próbavásárlással" ellenőrzi. Aki nyugtát, számlát nem ad 1 millió forintig terjedő bírságra, aki engedély nélkül végzi a tevékenységét további vizsgálatokra és bírságra is számíthat.
Mint azt korábban megírtuk, a közösségi megosztáson alapuló szálláshely-közvetítéssel szemben a szállodatulajdonosok által leginkább hangoztatott érv, hogy jelentős versenyhátrányba kerülnek a magánlakások tulajdonosaival szemben. Egy-egy hagyományos regisztrált szálláshely után az üzemeltető befizeti az adókat (az idegenforgalmi adót, az áfát, a bérjárulékokat, az iparűzési és még számos további adót), áldoz a minőségbiztosításra, a munkavédelemre, betartja a higiénés előírásokat, és a pénztárgépekben megjelenik a bevétele. Mindezek a költségek a közösségi szállásadóknál nem jelentkeznek, így alacsonyan tudják tartani az áraikat.
