A távmunka fogalma azt jelenti, hogy a munkavállaló asztali- vagy hordozható számítógép segítségével látja el - akár rendszeresen, akár időnként, az irodájától távol eső helyről, az otthonából vagy máshonnan - irodai munkáját. Ezek a munkavállalók, akiket általában távmunkaerőnek neveznek, telekommunikációs eszközök segítésével - e-mail, telefon, chat - végzik munkájukat, s tartják bárhonnan, bármikor a kapcsolatot kollégáikkal.
A távmunka közvetlen anyagi előnyt jelent, mivel kevesebb helyben dolgozó munkavállalóval kisebb irodát is elég fenntartani, ami azonnali megtakarítást eredményez. Persze ez sincs ingyen: a munkáltatónak a távmunkások rendelkezésére kell bocsátania a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket, például számítógépet, internetkapcsolatot. A munkáltatók egy része azért ódzkodik a távmunkától, mert attól tart, hogy felügyelet nélkül az alkalmazottak nem dolgoznak megfelelően. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ez egyáltalán nincs így. A szabadon beosztott idő és az önállóság hatékonyabbá és elégedettebbé teszi a dolgozók jelentős részét, akik így jobb minőségű munkát végeznek, s így akár kevesebb dolgozóval több feladat is elvégezhető. Ennek ellenére a magyarok egy része felmérések szerint fél ettől a lehetőségtől, ragaszkodik ahhoz a megszokáshoz, hogy a munkahely kötöttséget, felügyeletet és fix munkaidőt jelent. Szakértők szerint az új, önálló munkaszervezés megtanulását segítő tréningekkel ösztönözhető az új helyzethez való alkalmazkodás.
A feltörekvő országokban jellemző
A távmunka leginkább a feltörekvő piacok jellemzője: Közép-Kelet és Afrika (27%), Latin-Amerika (25%) és az Ázsia - Csendes-óceáni térség (24%) inkább foglalkoztat rendszeres jelleggel online munkaerőt, mint Észak-Amerika (9%) és Európa (9%).
Megállapítható továbbá, hogy India (56%), Indonézia (34%), Mexikó (30%), Argentína (29%), Dél-Afrika (28%) és Törökország (27%) azok a területek, amelyek leginkább élnek ennek a formának az alkalmazásával. A másik véglet Magyarország (3%), Németország (5%), Svédország (6%), Franciaország (7%), Olaszország (7%) és Kanada (8%).
Leginkább felsőfokú végzettségűek (25%), 35 év alattiak (20%), magas jövedelemmel rendelkezők (20%), több férfi (19%), mint a nő (16%) tevékenykedik ilyen formában. (Habár a távmunka sok esetben kézenfekvő választásnak tűnhet, s akár jelentősen előremozdíthatná például a kismamák munkaerőpiacra történő visszakanyarodását, ez az egyik olyan álláskategória, melyben a legalacsonyabb az online álláshirdetések száma.)
Sokaknak tetszik az ötlet
Nemzetközi viszonylatban minden harmadik (34%) munkavállaló jelezte, hogy boldogan kapna az alkalmon, ha teljes munkaidőben távmunkában az otthonából, vagy más, az irodáján kívül eső helyről végezhetné a munkáját. Ez a vélekedés Közép-Keleten és Afrikában (49%), Latin-Amerikában (45%), az Ázsia - Csendes-óceáni térségben (33%) a legerősebb, míg a nyugati régiókban mérsékeltebb ez a a fajta hozzáállás, Európában tízből három munkavállaló (31%), Észak-Amerikában negyednyien (26%) jelenleg ugyan nem ilyen formában dolgoznak, de szívesen kipróbálnák, ha a munkaadójuk felajánlaná, mint válaszható lehetőséget.
A feladatukat az internet segítségével végzők közül Oroszországban (54%) és Dél-Afrikában (54%) választanák legtöbben a - ha tehetnék - a távmunka formáját. Őket Argentína (53%), Mexikó (44%) és Indonézia (44%) követi. Kevésbé jellemzi ez Japánt (12%), Svédországot (16%), Nagy-Britanniát (19%), Ausztráliát (20%) és Kanadát (21%). A számítógépen dolgozók közül tízből ketten (21%) nem támogatják ezt a formát, mert álláspontjuk szerint a munkájuk megköveteli, hogy az irodájukban töltsék a munkaidejüket. Leginkább az Egyesült Államok (38%), Kanada (37%), Nagy-Britannia (37%), Svédországban (36%) és Ausztráliában (31%) vélik így.
A magyar munkavállalók az átlagoshoz hasonló (37 százalékos) arányban említették, hogy szívesen dolgoznának teljes munkaidőben távmunkásként. Ugyancsak átlagos a véleményük abban is, hogy a munkájuk megköveteli, hogy az irodájukban dolgozzanak.
Érvek és ellenérvek
24 ország válaszadóinak nagy többsége (83%: 36% nagyon, 46% valamelyest) egyetért azzal, hogy a távmunka piacon tartja azokat tehetséges nőket, akik a gyermekvállalás miatt átmenetileg vagy végleg kiesnének onnan, s hogy a távmunkában foglalkoztatottakat kevesebb stressz éri, minthogy nem kell időt tölteniük a munkahelyükre történő bejutásukkal.
Akik leginkább egyetértenek a fenti állítás első felével, Törökország (64%), Oroszország (62%), Lengyelország (53%), Magyarország (51%) és Indonézia (50%) válaszadói. Svédországban (14%), Kanadában (22%), Dél-Koreában (22%), Nagy-Britanniában (24%), az Egyesült Államokban (26%) és Japánban (26%) gondolják legkevésbé ezt
A kevesebb stresszre vonatkozó megállapítással Oroszországban tízből hatan (60%) értenek leginkább egyet, őket Törökország (53%), Magyarország (51%), Argentína (45%) és Mexikó (45%) követi. Kevésbé gondolják így a svédek (19%), ausztrálok (21%), britek (22%), amerikaiak (24%) és a kínaiak (25%) - a maradéktalanul egyetértők aránya, mindkét kérdés esetében 36 százalék.
Fotó: sxc
Tízből nyolcan (78%: 29% nagyon, 49% valamelyest) értenek egyet azzal, hogy a távmunkában foglalkoztatottak könnyebben megtalálják az egyensúlyt a munkájuk és a magánéletük között. Oroszország (47%), Spanyolország (42%), Magyarország (41%) és India (41%) polgárai látják így, míg Svédország (13%), Japán (15%), Dél-Korea (16%) és Nagy-Britannia válaszadói szerint igaz ez legkevésbé.
Van itt még valami...
Tízből hatan (62%: 15% nagyon, 48% valamelyest) úgy vélik, elszigetelő nem látni nap mint nap a kollégákat. Akik leginkább osztják ezt az álláspontot, India (27%), Szaúd-Arábia (25%) és Franciaország (24%) polgárai.
Két kérdésben közel döntetlen a válaszadás: 56 százalék szerint (12% nagyon, 44% valamelyest) ez a fajta foglalkoztatás rontja az előléptetés esélyét, 53% (12% nagyon, 41% valamelyest) szerint pedig több családi konfliktust okoz, mert összemossa a határokat munka és magánélet között. Oroszországban (27%), Indiában (25%) és Törökországban (21%) gondolják leginkább azt, hogy rontja ez a fajta foglalkoztatás az előléptetés esélyét, míg Indiában (32%), Szaúd-Arábiában (18%) és Törökországban (17%) tartanak leginkább attól, hogy családi konfliktusok okozója lehet. A magyarok véleménye ezekben a kérdésekben az átlagnak megfelelő.
Hatékonyabb a távmunkaerő?
Kétharmadnyian (65%) válaszolták azt, hogy hatékonyabbak a távmunkában foglalkoztatottak, mert a rugalmasság lehetővé teszi, hogy jobban összpontosítsanak a feladatukra és/vagy nagyobb befolyásuk van a munkakörülményeikre, s a szabadabb szervezés elégedettséghez és boldogsághoz vezet. A fennmaradó harmad (35%) szerint ez a fajta munkavégzés nem olyan hatékony, mert kevésbé érvényesül a felettesi ellenőrzés és/vagy zavar a család és az otthoni környezet. Argentína (77%), Lengyelország (75%), Magyarország (74%), India (74%), Indonézia (74%) és Mexikó (74%) válaszadói vélik leginkább úgy, hatékonyabbak a távmunkában foglalkoztatottak, míg Japán (44%), Dél-Korea (51%), Szaúd-Arábia (74%), Nagy-Britannia (56%) és Kanada (56%) képviselik az ellentétes álláspontot, amely szerint a munkahelyen végzett tevékenység a hatékonyabb.
