Nem volt, aki süsse a lángost, inkább ki se nyitottak

A dél-balatoni kereskedelmi és vendéglátó vállalkozásoknak a krónikus munkaerőhiány okozta a legfőbb gondot az idei nyári szezonban, forgalmuk a parti sávban átlagosan 15-30 százalékkal, a parttól távolabb 5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest.

A KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége társelnöke, Kertész Rezső szerint a 15 dél-balatoni településen tavaly év végén 1645 kiskereskedelmi üzlet és 1454 vendéglátóhely működött. Az utóbbi években a számuk csökkent: az üzleteké 9 százalékkal, a vendéglátóhelyeké 2,5-3,5 százalékkal. A társelnök hangsúlyozta, a szakképzett munkaerő elvándorlása össztársadalmi probléma, amelynek megoldásához szükség van állami szerepvállalásra. (Más ágazatokból is riasztó hírek érkeznek.)

A KISOSZ a vállalkozók talpon maradása és versenyképességének megőrzése érdekében évek óta szorgalmazza a vállalkozói járulékterhek csökkentését is - mikro-vállalkozások esetében legalább 8-10 százalékos mértékben -, különösen a munkabérre rakodó terheknél - emlékeztetett. Több vállalkozó jelezte, hogy nehéz pótolni a kivándorlókat romániai vagy ukrajnai alkalmazottakkal, részben azért, mert a piacképes szaktudással rendelkezők szintén továbbmennek Nyugatra, részben azért, mert túl lassú és bürokratikus az engedélyek beszerzése. Egyes vendéglátóhelyeken a szakemberhiányt a választék kurtításával orvosolták, illetve a hiányzó személyzet miatt később vagy egyáltalán nem nyitottak ki. Már a szezon előtt látszott, hogy baj lesz a Balatonnál.

Van itt melós, csak meg kell fizetni

Válságtanácskozás a Tesco-nál, pánik a balatoni lángossütőknél, kivesző kisiparosok, elbukott autóipari beruházások: a jelek szerint 2016-ban Magyarországon már nem a tőke, a beruházási szándék, a fejlesztési pénz hiányzik, hanem a munkaerő. Csakhogy a Piac & Profitnak nyilatkozó szakértő szerint lehet dolgozót találni – csak költeni kell rá.

A vállalkozások beszámolói szerint az idei szezonban a szálláshelyeken tapasztalt turistaszám-növekedés alig érződött a mikro- illetve családi vállalkozásként működő vendéglátóhelyeken, és a kereskedőknél. Ezt azzal magyarázták, hogy alapvetően a gyengébb fizetőképességű belföldi vendégforgalom nőtt.

Tóth László, a szakmában eddig 44 évet eltöltő siófoki étteremüzemeltető arra hívta fel a figyelmet, hogy átalakulóban vannak a fogyasztói szokások is. Tapasztalatai szerint a fiataloknak már nincs igényük beülni egy étterembe, sokan, főként a magyarok, félkész, konyhakész termékeket vásárolva a nyaralójukban grilleznek. Meg kellett változtatni az étterem kínálatát is, mert a házias ételekre, magyar ízekre alig van már igény. Makkos Péter fonyódi étteremtulajdonos egyenesen úgy látja, a hagyományos éttermeknek 20 éven belül át kell alakulniuk gyorséttermekké.

A vállalkozók elmondása szerint az állandósult munkaerőhiány miatt kiszolgáltatottakká váltak a munkavállalóknak a vállalkozások. Az alkalmazottak szakképzettségével, gyakorlatiasságával és teherbírásával is folyamatosan gondok vannak. Jellemzően a hatvan-hetven évesek és a tapasztalatlan fiatalok dolgoznak, a középkorú generáció Nyugatra vándorolt - mondta el Szili József, aki Zamárdiban üzemeltet éttermet. Ez azért is probléma a vállalkozók szerint, mert eltűnt az a réteg, amelyiknek tovább lehet adni a vállalkozásokat.

Személyre szabott röghöz kötés

Mostanra minden fronton egyértelmű: 2016 a cégek számára a munkaerőhiányról fog szólni. A vállalatok közötti küzdelem ráadásul európai szintre emelkedik, hiszen a magyar bérszínvonal most már nemcsak a magyar terméket teszi vonzóvá – valójában csak eladhatóvá –, hanem a munkaerőt is elvándorlásra ösztönzi. A béremelés egy ponton túl kigazdálkodhatatlan. Mi az, ami segíthet?

Véleményvezér