Kép: Freedigitalphotos/visionary7

„A dolgozói részesedésszerzés egyik formájaként a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot privatizációs eszközként a 1992. évi XLIV. törvény (MRP törvény) honosította meg Magyarországon, mely azonban a privatizációt követően jelentőségét vesztette. 2015. november 28-tól azonban az MRP törvény olyan új típusú MRP szervezetet alapítására vonatkozó szabályozással egészült ki, amely ismét felkeltheti a társaságok figyelmét e jogintézmény iránt” – ismerteti Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás vezető partnere.

Új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) alapítható a munkáltató gazdasági teljesítményének javítása céljából közvetlen munkavállalói érdekeltség megteremtésével. Az új típusú MRP korszerűbb és rugalmasabb konstrukciót, valamint kedvezőbb adózási feltételeket biztosít a munkavállalók ösztönzésére a jelenleg ismert javadalmazási eszközöknél, így például a munkavállalói értékpapír-juttatási programnál, a dolgozói részvénynél vagy más prémium-, és bónusz-rendszernél. Az ilyen MRP szervezet alapításából immáron a hitelintézetek és a biztosítók sincsenek kizárva, de egyéb társaságok részére is nyitva áll ez a lehetőség.

Adózás szempontjából is megéri

Adózási szempontból az MRP rendkívüli előnye, hogy az azt bevezető vállalkozások számára az MRP szervezet által teljesített kifizetéseket csak a 15 százalék személyi jövedelemadó terheli. Vagyis nem merül fel a munkáltató által fizetendő 27 százalék szociális hozzájárulási adó vagy a magánszemélynél egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Az MRP program keretében az alapító társaság részesedést (jellemzően részvényt vagy üzletrészt) juttathat az általa létrehozott MRP szervezetnek, amely cserébe tagi részesedést biztosít szervezetében a társaság dolgozói számára. A társaság által meghatározott feltételek bekövetkeztével a munkavállaló az MRP szervezetben fennálló tagi részesedését pénzre vagy a társaság részvényeire/üzletrészére válthatja át. Az átváltásáig azonban a munkavállaló osztalékra jogosult, mely ösztönzi a munkavállalók tulajdonosi szemléletét. Ugyanakkor az alapító társaság részvényeihez, vagy üzletrészéhez kapcsolódó egyéb tulajdonosi jogokat kizárólag az MRP szervezet gyakorolhatja. A társaság vállalatpolitikája függvényében az MRP kizárólagos vagy kiegészítő ösztönzési eszköz is lehet, amelybe bevonhatóak a társaság leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai is.

Az új típusú MRP főbb előnyei:

• Növeli a társaság gazdasági teljesítőképességét;
• Ösztönzi a munkavállalók tulajdonosi szemléletét;
• Munkáltatói ellenőrzést biztosít az MRP szervezet rendelkezésére bocsátott tulajdonrész felett;
• Jelentős adókedvezményekkel jár;
• Rugalmasabb szabályok alkalmazását teszi lehetővé;
• Alkalmas az egyéb munkavállalói javadalmazási módok költséghatékonyabb kiváltása.

„Az új típusú MRP szervezet kedvező adóstruktúrája és rugalmas szabályai révén számottevő érdeklődésre tarthat számot a munkavállalók ösztönzését erősíteni kívánó társaságok részéről, melynek eredményeként egy új és hatékony jogintézménnyel bővülhetnek a társaságok rendelkezésére álló javadalmazási eszközök” – mondta el Kamocsay-Berta Eszter ügyvéd.