A kutyakiképzés először csak hobbi volt a kiadói területen sikeres menedzserkarrier mellett Karádi Róbert, a II. Kerületi Kutyaiskola vezetője számára. Hétvégén és esténként tanított és tanult, lassan elsajátítva a Tükör Módszert a legmagasabb szintig.
Kép:Miklóska Zoltán
A módszer a Népszigeti Kutyaiskolában született, sokéves kutatás eredményeként. Nevét onnan kapta, hogy értékei alapján a kutya, mint egy tükör, megmutatja, ki milyen gazda, és miben kell még fejlődnie. Az elv lényege: a kutya szemén keresztül lássuk magunkat, és az innen származó visszatükröződéseket ismerjük fel, értsük meg. A módszer, amely alapvetően nem a kutyával, hanem a gazdával dolgozik, egészen új paradigma a kutyakiképzésben. A fő cél, hogy az állat és ember együttélése minél kellemesebb, zökkenőmentesebb legyen.
– Tetszett, így a rendszeren belül megtanultam mindent, amit lehetett. Vezető oktató, teljesítménybíró és ösztönkontrolltréner lettem. Három év után, 2013-ra jutottam el oda, hogy megpróbálkozzam a legmagasabb szinttel, az iskolavezetéssel. Ez pedig már egyértelműen teljes embert kíván.
A II. kerületi iskolát a módszer kifejlesztőjével, Korom Gáborral együtt alapították 2014 januárjában. Az üzleti modell új, mert bár a módszer alapján több tucat iskola működik az országban, ezek vagy az alapító saját tulajdonában vannak, vagy franchise-partnerek működtetik őket. Karádi iskolája az első hibrid, amely ötvözi az alapító jelenléte által szavatolt biztonságot és azt a motivációt, amit a vezetőnek a tulajdonosi lét ad. A koncepció nagyon sikeresnek bizonyult.
A feladat igen sokféle, hiszen a kutyaiskolák jellemzően egyemberes cégek – az oktatók munka mellett, önkéntesként végzik a munkát –, ahol az iskolavezető, ha kell, oktat, ha kell, a számlákat kezeli, vagy marketingtervet épít. A vállalkozást Karádi kis túlzással egy tabletről vezeti, jellemzően az egész napját a terepen tölti. A fejlett IT-infrastruktúra így alapszükséglet. Véleménye szerint a változatos feladatok, ahogy a korábbi karrier is, kifejezetten hasznosak, mert fontosnak tartja, hogy a csapattagok – az önkéntes oktatók – érdeklődése ne szűküljön le egy témára.
– Ha egy érdeklődő kutyás azt látja, hogy a mellette álló húsz méterről egy mozdulattal hívja a kutyáját, és az engedelmeskedik, annál nem kell jobb reklám. Meg fogja kérdezni, hogy ezt hol tanulta.
Az iskola emellett jelen van az összes közösségimédia-felületen, a Facebook mellet Instagram- és Twitter-csatornát is működtet, utóbbit angolul, mivel – jelenleg egyedüliként – angol nyelven is tartanak tanfolyamot.
Hogy a hozzájuk kötődő gazdákból közösség és visszatérő ügyfélkör legyen, kidolgozták a Tükörpont-rendszert: a különböző aktivitásokkal gyűjthető egységek belső fizetőeszközként működnek majd a későbbiekben. Amíg viszont ez nem indul be, addig arra szolgálnak, hogy ne kelljen az oktatóknak a terepen készpénzzel bajlódniuk. A gazdák a Tükörpont-kártyát pénzzel töltik fel, az oktató pedig innen vonja le az elhasznált egységeket.
A tulajdonos-iskolavezető időnként szerepkonfliktusba keveredik mint szakmai vezető és az ügyfelet megtartani akaró vállalkozó egy személyben. Előfordul, hogy hiába jelentkezik valaki egy magasabb szintű tanfolyamra, és fizetné ki az árat, ha szakmailag nem megalapozott a kutya és a gazda továbblépése, vissza kell utasítani a jelentkezést, vállalva, hogy akár örökre elveszíthetnek egy ügyfelet. A minőség fenntartása azonban mindennél előrébb való.
