Ennek eredményeként az adókedvezmény egy része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülhet, ami jelentős szankciókat is maga után vonhat.

„Fontos, hogy állami támogatás alatt nemcsak a klasszikus, vissza nem térítendő támogatásokat kell érteni. Ebbe a körbe tartozhatnak többek között a kamattámogatott hitelek, valamint az állami garancia- és kezességvállalások is. Ezek támogatástartalmát a jogszabályban meghatározott képletek alapján kell kiszámítani, majd jelenértéken figyelembe venni a fejlesztési adókedvezmény maximális összegének meghatározásakor” – a Jalsovszky szakértője.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy nemcsak az állami támogatások, hanem az egyes adókedvezmények egymással történő halmozására is vonatkoznak korlátozások. Ezeket minden beruházás esetében külön meg kell vizsgálni.

Szigorodó ellenőrzés, bővülő adatszolgáltatás

A fejlesztési adókedvezményhez eddig is részletes nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek kapcsolódtak. Ezek folyamatos és megfelelő teljesítése azért is különösen fontos, mert az adóhatóság jogszabályi kötelezettsége, hogy az adókedvezmény jogszerű igénybevételét az első igénybevétel évét követő három éven belül legalább egyszer ellenőrizze.

Korábban az adózónak alapvetően csak azokban az adóévekben kellett adatot szolgáltatnia, amelyekben ténylegesen igénybe vette az adókedvezményt. Ez a szabály azonban 2026-tól – első alkalommal a 2025. évi társaságiadó-bevallásban – megváltozott.

Mostantól minden olyan fejlesztési adókedvezményről részletes adatokat kell szolgáltatni, amellyel kapcsolatban az adózó korábban bejelentést tett. A kötelezettség tehát azokban az adóévekben is fennáll, amikor a beruházást még nem helyezték üzembe, vagy amikor az adózó egyáltalán nem vett igénybe adókedvezményt.