Jobban megéri pesszimistának, mint optimistának lenni

A bejelentés tartalma legalább annyira fontos, mint annak időzítése. Gyakori hiba, hogy az adózó túl optimistán – vagyis a később ténylegesen felmerülő összegnél alacsonyabban – becsüli meg a beruházás várható költségeit. Ez utóbb komoly adómegtakarítás elvesztésével járhat.

A bejelentésben fel kell tüntetni a beruházás előzetesen becsült költségét. Ebből, az alkalmazandó támogatási intenzitás figyelembevételével, meg kell határozni az adókedvezmény jelenértéken számított maximális összegét. A bejelentésben szereplő összeg az igénybe vehető adókedvezmény abszolút felső korlátja lesz.

Ha a beruházás tényleges költsége végül alacsonyabb a tervezettnél, akkor az adókedvezmény maximális összegét a tényleges költségek alapján kell meghatározni. Fordított esetben azonban nincs lehetőség az adókedvezmény korlátlan növelésére: ha a tényleges költségek meghaladják a bejelentésben szereplő összeget, továbbra is a tervadatok alapján kiszámított adókedvezmény marad a felső határ.

A tervezés során ezért érdemes a beruházás költségesebb, pesszimistább forgatókönyvével számolni. Így csökkenthető annak kockázata, hogy egy időközben megdráguló beruházás után csak az eredeti, alacsonyabb költségbecslés alapján lehessen adókedvezményt igénybe venni.

Az állami támogatásokat is számításba kell venni

Szintén gyakori hiba, hogy az adózó az adókedvezmény maximális összegének meghatározásakor egyáltalán nem, vagy nem teljeskörűen veszi figyelembe a beruházáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatásokat.