Dr. Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója kétrészes szakértői cikkben foglalja össze a a nyári adócsomaggal elfogadott változásokat.

Ki is az a vagyonrendelő?

Az elfogadott törvénycsomag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) értelmező rendelkezései között pótolta az eddig hiányzó vagyonrendelő fogalmát: vagyonrendelő az a személy, aki a bizalmi vagyonkezelési szerződési jogviszony alapján a vagyonelemet bizalmi vagyonkezelésbe adta.

A korábbi szabályozásban azonban nem volt meghatározva fogalomként a vagyonrendelő személye, ami akár visszaélésre is lehetőséget nyújtott. A vagyonkiadáshoz kapcsolódó illetékszabályok értelmében, ha a kedvezményezett a vagyonrendelő egyenesági rokona, testvére vagy házastársa, akkor a kedvezményezettnek adómentes vagyonkiadáskor illetékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Emiatt szűk körben kialakult egy olyan gyakorlat, ami szerint egy olyan személy adta át a vagyonkezelőnek a vagyonelemet, akivel nem állt a kedvezményezett a fent említett kapcsolatban, azonban a vagyonrendelést követően a vagyonrendelő helyébe a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott pótvagyonrendelő lépett, akit az MNB vagyonrendelő megnevezéssel vett nyilvántartásba. Ezzel a személlyel már egyenesági rokoni, házastársi vagy testvéri kapcsolatban állt a kedvezményezett, és a vagyonkiadáskor pedig a köztük fennálló kapcsolatra hivatkozva mentesült a kedvezményezett az ajándékozási illeték megfizetése alól.

Az új szabály értelmében a kedvezményezett kapcsolatát azzal a vagyonrendelővel kell vizsgálni, aki a vagyonelemet bizalmi vagyonkezelésbe adta, ezzel tisztázva az esetlegesen félreérthető szabályozást.

Adómentes felértékelés vagyonrendeléskor?

A törvénytervezet megjelenése előtt sokan arra számítottak, hogy a jogalkotó visszatér a 2023. szeptember 12. és december 30. között hatályban volt „bemeneti adózás” szabályaihoz, amely szerint a vagyonrendelőnek már a vagyonrendeléskor, az átadott vagyontárgy szerzési értéke és a piaci értékre való felértékelés utáni különbözet után adófizetési kötelezettsége keletkezett. Ez azonban nem valósult meg az elfogadott új szabályokkal, hiszen továbbra is adómentesen tudja a vagyonrendelő az átadni kívánt vagyonelemeket piaci értékre felértékelni. Ez alól kivételt képeznek a kriptoeszközök, mivel ezekhez nem kapcsolódhat eszközérték-növekmény. Az adócsomag adóköteles ügyletnek minősíti a kriptoeszközök bizalmi vagyonkezelésbe adását, ami a vagyonrendelőnél adófizetési kötelezettséget eredményezhet. A vagyon átadásakor a vagyonrendelő szerzési értéke és a szerződési érték különbözetét a törvény nem realizált eszközérték-növekményként határozza meg. A vagyonrendeléskor keletkezett nem realizált eszközérték-növekményt a vagyonkezelő nyilvántartásba veszi – amit a jelenleg hatályos adózási szabályok értelmében a vagyonkezelő a vagyonrendelést követő öt év elteltével töröl a nyilvántartásából, ami a felértékelt vagyonelemek vagy helyükbe lépő érték öt év utáni adómentes kiadását teszi lehetővé. Eltérően a hatályos szabályoktól, a vagyonkezelő már nem törli az új szabályok szerint az eszközérték-növekményt, hanem azt egészen vagyonkiadásig nyilvántartja. A nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti a már kiadott vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekmények összege.

Megállapítható tehát, hogy a jogalkotó megszüntette a piaci értékre adómentesen felértékelt vagyonelemek vagy a helyükbe lépő érték 5 éven túli adómentes kiadásának lehetőségét, azonban az előzetesen várt szigorú szabályoknál enyhébb és igazságosabb megoldást választott. Az adómentes felértékelés lehetősége megmaradt, a kiadáshoz kapcsolódó adómentességet pedig adóhalasztás váltotta fel.

Mi történik a vagyonrendelő halálakor?

A vagyonrendelő halála két esetben érinti a bizalmi vagyonkezelés szabályait adózási szempontból. Ha a vagyonkezelő a vagyonrendelő vagyonelemeit csak a vagyonrendelő halála után szerzi meg, akkor nem kell eszközérték-növekményt megállapítani az így szerzett vagyonelemekhez, ami a kedvezményezett vagyonkiadáskor felmerülő adófizetési kötelezettségére van kedvező hatással. A másik eset, ha a vagyonkezelő még a vagyonrendelő életében megszerzi a vagyonelemeket (amely után eszközérték-növekményt állapít meg), azonban azokat a kedvezményezett csak a vagyonrendelő halála után szerzi meg, akkor nem kell jövedelmet megállapítani a szerzett vagyonelem után.

A kedvezményezett szerzési értéke

A korábbi szabályozás hiányosságát pótolta a nyári adócsomag a kedvezményezett szerzési értékének rögzítésével. A törvény tételesen felsorolja azt is, hogy milyen szerzési értéket vehet figyelembe a juttatásban részesülő kedvezményezett.

• Ha kedvezményezett olyan vagyontárgyat kap – tekintet nélkül arra, hogy a vagyonrendeléssel azonos vagy eltérő megjelenési formában kapja azt –, amelyet a vagyonkezelő csak a vagyonrendelő elhunyta után szerzett meg, vagy a kedvezményezett a juttatást csak a vagyonrendelő halálát követően kapja meg, akkor szerzési értékként a vagyonelem megszerzésekor fennálló értéket veheti figyelembe a későbbiek során.
• Ha a kedvezményezett azonos megjelenési formában kapja meg a juttatást a vagyonrendelő élete során, akkor a kedvezményezett szerzési értéke a vagyonrendelő szerzési értékével egyezik meg. Ez a szabály megfelel az illetékmentes ajándékozáskor figyelembe vehető szerzési értéknek. Ha a vagyonrendelő egy 3 millió forint jegyzett tőkével alapított korlátolt felelősségű társaságot vagyonrendeléskor 100 millió forintra felértékelt, majd a kedvezményezett ugyanazon társaságot kapja meg a vagyonrendelő életében, szerzési értékként csak a 3 millió forintot veheti figyelembe.
• Kivételt képeznek a kriptoeszközök a szerzési érték megállapításkor is, hiszen vagyonkiadáskor a kedvezményezett a vagyonrendeléskor megállapított bekerülési értéket veheti figyelembe szerzési értékként. Ennek oka, hogy a javaslat adóköteles ügyletnek minősíti a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adását, emiatt egyrészt adófizetési kötelezettsége keletkezhet a vagyonrendelőnek a vagyonrendeléskor, másrészt pedig a kedvezményezett sem kerül előnyösebb helyzetbe másokhoz képest, amikor a kriptoeszközt megszerzi.
• Minden egyéb esetben a kiadott vagyonelemnek a számviteli nyilvántartásban szereplő értékét veheti figyelembe szerzési értékként a kedvezményezett.

A vagyonkiadás adóvonzata

A nyári adócsomag csak a felértékelt vagyonelemek 5 éven túli adómentes kiadását szüntette meg, viszont amennyiben a vagyonelemhez nem kapcsolódik eszközérték-növekmény, azt a kedvezményezett továbbra is adómentesen szerezheti meg, függetlenül attól, hogy mikor adta át azokat  a vagyonrendelő a vagyonkezelőnek.

Ha a vagyonrendelő a vagyonelemet piaci értékre felértékelte a vagyonátadáskor, akkor meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett milyen megjelenési formában szerzi azt meg. Ha a vagyonrendelő által a vagyonkezelőnek átadott vagyonelemmel azonos formában (ugyanazt a vagyonelemet) szerez a kedvezményezett, akkor az adómentes, és a kedvezményezett szerzési értéke megegyezik a vagyonrendelő által figyelembe vehető szerzési értékkel, ha azt még a vagyonrendelő életében szerzi meg. A vagyonrendelő halála után megszerzett vagyont a kedvezményezett adómentesen szerezheti meg, a szerzési értéke pedig a vagyonkiadáskor fennálló piaci érték. Ez a szabályrendszer még jobban közelíti az örökléshez a bizalmi vagyonkezelést.

Ha a vagyonelemhez eszközérték-növekmény kapcsolódik, és azt a kedvezményezett a vagyonrendeléstől eltérő megjelenési formában kapja meg, akkor függetlenül a vagyonrendelés óta eltelt időtől, a vagyontárgyhoz kapcsolódó eszközérték-növekmény osztalékként adóköteles jövedelemnek minősül a kedvezményezettnél. Eszerint az eszközérték-növekmény összege után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó (adófizetési felső korláttal) fizetendő. Javasolt azonban a szabályozás pontosabb megfogalmazása, hiszen a mostani szabály szerint, ha a vagyonrendelő egy 3 millió forinttal alapított Kft. üzletrészét vagyonrendeléskor 100 millió forintra felértékel, akkor az így keletkezett 97 millió forint eszközérték-növekmény a vagyonkezelő az alapnyilvántartásában feltünteti. Ha a vagyonkezelő értékesíti az üzletrészt 80 millió forintért, akkor az üzletrészhez kapcsolódó 97 millió forint eszközérték-növekmény kell az elkülönült nyilvántartásába átvezetnie, nem pedig a valós vételár (80 millió forint) és a vagyonrendelő szerzési értéke (3 millió forint) közötti 77 millió forint különbözetet. A vagyonkiadáskor pedig a kedvezményezett az üzletrész helyébe lépő 80 millió forint vételárat kapja meg, akkor az adó alapját a 80 millió forint, elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény fogja képezni, amiből nem lehet a 3 millió forint szerzési értéket sem adómentesen megszerezni. Ez azt eredményezheti, hogy a kedvezményezett nem a ténylegesen keletkezett jövedelem után fizet adót, hiszen a megkapott bevételből nem lehet a vagyonrendelő szerzési értékét levonni.

A cikk második részében az alábbi témák kerülnek terítékre:

• Az ingyenes és kedvezményes használatba adás szabályai
• TBSZ számla: mi a teendő, ha megváltozik a vagyonkezelő személye?
• Érintik az új szabályok a régi bizalmi vagyonkezeléseket is?
• Adóhatósági vizsgálatok: kiket érint?
• Mire nyújt továbbra is megoldást a bizalmi vagyonkezelés az új adózási szabályokkal?

A folytatást szeptember 2-án, szerdán publikáljuk.