Hazánkban megvan a lehetőség arra, hogy a gépesítés terén növeljük az agrárium hatékonyságát: az elmúlt tíz évben közel 800 milliárd forint értékű gépberuházás zajlott a magyar mezőgazdaságban az Agrárgazdasági Kutató Intézet statisztikái szerint. Sőt 2016 első felében a mezőgazdasági gépforgalmazás értéke csaknem 55 milliárd forintot tett ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján. (Az év végéig további 200 milliárdot kapnak a gazdálkodók!)
Technológiai téren tehát folyamatosak a fejlesztések, és ezeknek a modern mezőgazdasági gépeknek az ára akár a 100 millió forintot is elérheti. Az ilyen nagy értékű járművek és gépek kezeléséhez viszont komolyan képzett szakemberekre, mezőgépészekre lenne szükség, de ez esetben egy igen fontos hiányszakmáról beszélünk. (Persze nem csak a mezőgazdaságot érinti a munkaerőhiány: szinte minden cégnél vannak betöltetlen állások.)
A munkaerőt tekintve a gazdálkodók közel négyötöde csak gyakorlati tapasztalatára támaszkodik, felsőfokú végzettséggel 3, középfokú szakirányú végzettséggel 7 százalékuk rendelkezik a KSH adatai szerint. Az oktatás a rendszerváltás után igazodott a jelentősen lecsökkent munkaerő-igényhez, és ezzel együtt a szakma presztízse is erősen csökkent. A szakképzett dolgozókból egyre kevesebb van, és helyüket gyakran szakképesítés nélküli munkavállalókkal töltik meg. (Ez pedig nemcsak drága, de veszélyes is!)
Szintén a KSH statisztikáiból derül ki, hogy míg a mezőgazdaságban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatottsághoz képest 25 évvel ezelőtt még 14 százalék volt, manapság az 5 százalékot sem éri el. Tavaly a szakmai képzésben tanuló 84 000 diákból kb. 4 400 kezdte meg tanulmányait valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, viszont a diákok töredéke, mindössze negyede tett sikeres szakmai vizsgát. A vészjósló adatokból azt is megtudhatjuk, hogy az összes mezőgépész végzettségű szakember (kb. 43 000 fő) közül csupán 4 000 dolgozik a mezőgazdaságban.
„A szakmunkás és technikus képzésre, valamint az egyetemi szintű képzésre jelentkezők száma egyrészt nagyon alacsony, másrészt sok esetben hiányzik a diákokból az a szakmai érdeklődés, belülről fakadó kíváncsiság, ami segítene sikeresen elsajátítani a szakmát, benne maradni és lépést tartani a technikai, technológiai fejlődés ütemével” – számolt be a súlyos szakemberhiány okairól Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) elnöke.
Kényszerszünet jöhet
A szakember nézete szerint arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági gépészeti szakma újra a vonzó oldalát mutassa meg a fiataloknak, hogy felismerhessék a benne rejlő lehetőségeket, és azt, hogy tanulmányaik befejezésével hosszú távú megélhetést biztosító végzettséget kapnak a kezükbe.
„A Földművelésügyi Minisztérium hiányszakmának minősítette a mezőgépész szakmát, és ha nem tudjuk orvosolni együtt ezt a súlyosbodó problémát, akkor a gazdálkodásban rendszeres termeléskiesés következhet be. Hiába állnak ott a modern gépek, ha nincs képzett szakember, aki szakszerűen kezelje, vagy ha működnek is a gépek, de nincs mezőgépész, aki karbantartsa azokat, ugyanoda jutunk: a gazdálkodás kényszerszünetre lesz ítélve” – hangsúlyozta Harsányi Zsolt. Már ma is léteznek ösztöndíj programok és a duális képzés is segíti a fiatalokat, hogy testközelből tapasztalják meg a gyakorlati feladatokat. A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) közel 100 gépforgalmazó tagja és számos hazai gépgyártó vállalata is kínál gyakorlati lehetőséget, képzési helyeket, hallgatói versenyeket. De még sokat kell tenni azért, hogy a mezőgépész szakma a méltó és szükséges helyére kerüljön hazánkban.
