Saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak a magyarok – állapítja meg a kutatás, amely 55 ország, összesen 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapul. A felmérés szerint a hazai válaszadók csupán 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Közép-Kelet-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban pedig 19 százaléka nyilatkozott így.
A döntéshozók Franciaországban (30 százalék) Lengyelországban (26 százalék) és Németország (22 százalék) a legóvatosabbak.
A felmérésből az is kiderül, hogy
a magyar vezetők mindössze 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival.
A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék) a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vagyunk maradva: az Egyesült Királyság (92 százalék) Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.
„Tapasztalataink is azt mutatják, hogy itthon sokan nem tudják pontosan, hogyan érinti őket a rendelet. Ugyanakkor óva inteném a döntéshozókat attól, hogy a hátralévő rövid határidő miatt kapkodni kezdjenek. Minden cég más típusú és mennyiségű információt kezel, ezért fontos, hogy csak a számára releváns lépéseket tegye meg, elkerülve ezáltal a fölösleges költségeket” –mondta el Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.
Május 25-től a magyar vállalatoknak is meg kell felelniük a GDPR szabályainak. A rendelet a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében.
A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár 20 millió euró, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.
