Olyan korszak szemtanúi vagyunk, amikor a hétköznapi életünk és a megszokott, régi gazdasági-üzleti modellek viharos sebességgel, gyökeresen átalakulnak. Ennek a változásnak a „dolgok internete” a kiváltó oka. Ez a jelenség – azaz a gépek internetalapú egymás közti kommunikációja - olyan radikálisan alakítja át a gazdasági életet, hogy a szakemberek már most „forradalomként” emlegetik.
A dolgok internete viszonylag egyszerű elképzelésen alapul: a gépek, vagy szimpla hétköznapi használati tárgyak képessé válnak adatokat cserélni, megosztani, méghozzá sokkal intenzívebben, mint az emberek. A Bosch-csoport felmérése szerint 2015-re az emberiség háromnegyede rendelkezik majd interneteléréssel, azaz mintegy 5 milliárd ember. (Az okoseszközök száma már jövőre meghaladja az emberiség lélekszámát.) Ezzel szemben már az idén 4,4 milliárdra nőtt az egymással hálózatba kötött gépek és egyéb berendezések száma, s az előrejelzések szerint 2018-ra már mintegy 10,8 milliárd berendezés kommunikál majd más gépekkel világszerte. 2018-ban a globális internetforgalom meghaladja majd az 1984-2013-ig tartó időszak összesített forgalmát.
Több lesz a gép a neten
A Vodafone által készített felmérés szerint a gépek közötti hálózati kommunikációt (machine to machine - M2M, hogy mit takar a fogalom, arról itt olvashat részletesebben) már a világ vállalatainak több mint ötöde használja. A kérdésekre adott válaszok alapján a háztartási elektronikai eszközök gyártóinak több mint háromnegyede be fogja vezetni az M2M lehetőségét termékeiben. Szintén jelentős, 57 százalékos elterjedtség várható az egészségügyben, de a szállítmányozásban is hatékonyabban lehet a technológia segítségével feladatokat szervezni.
Hogy miért érik meg a cégeknek ezek a fejlesztések? A válasz egyszerű, nagyobb profitot hoznak. A Vodafone felmérése szerint a technológia fejlődésének köszönhetően az M2M beruházások megtérülése is jelentősen javult. Az idei kutatásban részt vevők 46 százaléka számolt be a megtérülés jelentős növekedéséről, szemben a tavalyi 36 százalékkal.
A svájci Institute of Technology Management kutatása szerint, amíg egy termék gyártása átlagosan 2-10 százalékos profitot jelent a gyártónak (ez ágazatonként jelentősen eltérhet) addig az M2M megoldások segítségével nyújtott szolgáltatásokon keresztül elérhető profit ennek többszörös: a 30 százalékot is elérheti.
A mindennapi életben már működik
A jelenség hatásaival már a mindennapi életben is gyakran találkozhatunk: a General Electric (GE) például a szélerőművek turbináit köti hálózatba a szélsebesség-és irány mérő szenzorokkal, illetve időjárás előrejelző állomásokkal, így a szélkerekek irányát a rendszer képes automatikusan a legoptimálisabb szögbe fordítani, emberi beavatkozás nélkül. Kis dolognak tűnik, de a már „behálózott” két szélfarmon a termelés három százalékkal nőtt, ami 1,2 millió dollárral növelte a bevételeket.
Új partnerek, új konkurensek jönnek
Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikerrel profitáljon a kibontakozó új internet forradalomból, új szemléletre van szüksége. Ezentúl nem „csak” egy terméket kell gyártania, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtania kell, így ugyanis nemcsak duplán profitálhat, hanem hosszú távon ez jelenti az életben maradását. Egy példa a karbantartás. A gyártó legyárt egy bizonyos gépet, amelyben a beépített szenzorok folyamatosan mérik a berendezés műszaki állapotát és jelzik, ha karbantartást igényelnek.
Ám nem csak jelzik, hanem meghatározzák a hibát, a szükséges javítások optimális paramétereit és költségét, valamint meg is rendelik azt, a tulajdonosnak csak jóvá kell hagynia a gépek döntését. A szerelőnek nem kell felmérnie a gép állapotát, ha rendelkezik a szükséges adatokkal, hanem már a cserealkatrészekkel, szerszámokkal érkezik a helyszínre, így olcsóbban és gyorsabban képes elvégezni a javítást, mint a versenytársak. A tulajdonos karbantartás miatti veszteségei is csökkennek, hiszen így lerövidül a leállási idő. A gyártóknak viszont, hogy ezeknek az igényeknek megfelelhessenek, szolgáltatói kapacitást kell kiépíteniük, vagy már meglévő szolgáltatókkal kell együttműködniük, hogy a terméket ÉS a szolgáltatást csomagban árulhassák. Olyan cégeknek kell tehát egymásra találniuk, amelyek korábban sosem működtek együtt.
Csak egy példa: ha az okos otthonban a hűtőből kifogy a tej, akkor a gyártó által üzemeltetett adatokból egy webáruházon keresztül a készülék megrendelheti a termék. De kitől? Ha a gyártó együttműködik egy tejtermelővel, akkor azt a termelőt fogja felajánlani. Ki csomagolja a tejet, ki szállítja házhoz? Ki ajánl hozzá egy receptet, mit készítsünk a tejből? Ki ad egészségügyi tanácsokat, fontos információkat a tej élettani hatásairól? Az együttműködési lehetőségek szinte végtelen tárháza nyílik meg a cégek előtt.
Új szemlélet kell
Fontos azonban, hogy a cégvezetők ne fenyegetésként tekintsenek a dolgok internetére, hanem lehetőségként. Ha minden fizikai tárgy kapcsolatban áll egymással, és a versenytársak szinte ingyen kínálják a termékhez kapcsolódó szolgáltatásokat, akkor a kimaradó gyártók és szolgáltatók óhatatlanul kudarcra vannak ítélve. Mivel most már nem csak a szegmensen belül kell szembeszállnunk az ellenfelekkel, hanem bárhonnan feltűnhetnek konkurensek, kiéleződik a verseny a piacokért, így felértékelődik az új, még betöltetlen réspiacok szerepe. Olyan új szemléletre van tehát szüksége a cégvezetőknek, amellyel ott is észreveszik az üzleti lehetőséget, ahol korábban álmodni sem lehetett volna.
Ehhez azonban az kell, hogy kitörjenek a szakmai „elefántcsonttoronyból” és a gazdaságot ne a részek összességeként, hanem összefüggő egészként szemléljék. Új vevőmegtartási technikákat kell kidolgozni, fel kell pörgetni az innovációk bevezetését, és a cégvezetőknek fel kell tenniük a kérdést: hol van a cégem helye az új rendszerben?
