Nem egyszerű feladat egy vállalkozás fenntartása: a cégek fele öt évet sem ér meg - Kép: Pixabay

Egy jól működő vállalkozást hosszú távon fenntartani nem egyszerű feladat. Számos olyan probléma adódhat, amely megnehezíti vagy ellehetetleníti a cégműködést. Bár egy vállalkozó számára nem túl biztatóak ezek a számok, ő maga is rengeteget tehet azért, hogy ne jusson a szerencsétlenül járt cégvezetők sorsára. Nem árt tudni, milyen veszélyek leselkednek egy vállalatra, hogy egyáltalán fel lehessen rájuk készülni, és tenni valamit elkerülésük érdekében. Mert bizony a veszély sok esetben magából a cégből fakad, nem mindig a környezet a felelős érte – olvasható a Széchenyi Tőkealap blogján.

Több cég is elbukott például a rosszul felépített üzleti modelljén, a menedzsment rossz vagy kevéssé tapasztalt hozzáállásán, nem megfelelő minőségű munkáján vagy a cég szempontjából jelentős jogi szabályozás hiányos ismeretén. Háromrészes bejegyzésünkben összefoglaljuk, milyen hibákra és veszélyekre kell figyelnie a vállalkozóknak, hogy ne kelljen lehúzniuk cégük rolóját.

A rossz üzleti modell

Az üzleti modell a vállalat stratégiájának kihagyhatatlan része, amely meghatározza a cég értékteremtő képességét. Ha nem elég kidolgozott, vagy hemzseg a hibáktól, a cég megmaradásának esélye jelentősen csökkenhet. Például ha a vállalat új ötletével egy már eleve telített piacon próbál előretörni, vagy nem veszi figyelembe, hogy célpiacán olyan verseny alakult ki, amelyben több résztvevő már nem tud fennmaradni, érdemes váltani. Ebbe a hibába esett például a Magyarországon is jelenlévő pozsonyi légitársaság, a SkyEurope, amely a WizzAir piacra lépése után nem volt képes változtatni modelljén – amellett, hogy tőzsdei cégként működése, stratégiája, árrése és számtalan gazdasági információja nyitott könyv volt a konkurencia számára – így kissé nyersen fogalmazva felfalta a piac. Az új belépőknek pedig még nehezebb a dolguk. A fogyasztói kör legtöbb esetben már kialakult márkapreferenciával rendelkezik, amelynek megbolygatásához komoly anyagi- és erőforrásokra van szükség.

Viszont nem csak a piac, de maga a vállalat is hordozhatja a potenciális veszélyforrásokat. Gyakori problémát jelenthet például, ha a cég nem méri fel tervének megvalósíthatóságát, vagy elmulasztja a megvalósításhoz szükséges eszközök beszerzését. Ilyenkor több esetben már csak az mentheti meg a vállalatot, ha még időben felszínre kerülnek az üzleti modell hibái. Manapság pedig már egyre inkább előfordul, hogy a megfelelő technológia hiánya szab gátat a cég növekedésének. Erre a problémára az egyik legkézenfekvőbb megoldás a tőkeemelés vagy tőkebevonás. (Itt megtalálja az üzleti terv írás 8 legfontosabb lépését.)

Nem utolsósorban a legtöbbször elkövetett hiba: a költségek alul-, a bevételek felültervezése. Cégindításnál mindenki optimista, az első pozitív visszajelzések után már vizionálja a vevők tömegét, azonban hamar kiderülhet: a piacképes termékhez még fejleszteni kell, így nemcsak a bevétel marad el, hanem jelentős költségek is felmerülhetnek. Érdemes ezért több szcenárióval nekivágni a megvalósításnak és gondoskodni kell arról is, ha az első hónapok nem hoznak eredményt.

Egy rossz üzleti modell a jó vállalkozást is tönkreteheti. Éppen ezért fontos, hogy a vállalkozó ismerje és figyelembe vegye ügyfelei igényeit. Ha a vállalkozó kellő energiát és időt fordít kutatásra és tervezésre, ezzel sok hibát elkerülhet.

A rossz hozzáállás – a valódi piaci igény ismeretének hiánya

Biztos mindenki hallotta már a kifejezést: „minden csak hozzáállás kérdése”. Ha az üzleti döntések terén nem is minden, rossz hozzáállással a legjobban felépített üzleti tervek is füstbe mehetnek. Végzetes lehet például egy cég számára a menedzsment keményfejűsége, makacssága. Természetes folyamat, hogy az idő előrehaladtával a fogyasztók szokásai, azzal együtt a piaci igények állandóan változnak. Egy több évtizede fennálló vállalat pedig nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ezt figyelmen kívül hagyja. Kizárólag a múltból, a tapasztalatból nem lehet megélni, ugyanis egyes korszakváltások az alkalmazkodás és az innováció képességét teszik szükségessé a jól bevált működési sémák helyett.(Erre jó példa a technológiai fejlődés, amely rengeteg értékes adattal látja el a cégeket, a legtöbbjük mégsem él vele.)

A 70-es években alapított, hazánkban is megforduló német Schlecker drogérialánc például több évtizeden keresztül sikeresen működött, viszont a 2000-es évek elejétől kezdve viszont folyamatos lejtmenetben voltak, mígnem két éve véget ért a történetük. A fő problémát az jelentette, hogy nem voltak hajlandóak lépést tartani a korral, így márkájuk megmaradt az ezredforduló előtti színvonalon. A versenytársak ugyanakkor már modern, kényelmes üzleteket üzemeltettek, ráadásul szolgáltatások egész sorával javították a vásárlói élményt. A Schlecker bízott korábban jól bevált modelljében, ezzel aláírva halálos ítéletét.

Két dolgot tehetett volna a cég: vagy igyekszik lemásolni a konkurenciánál bevált módszereket, vagy megpróbál még innovatívabb lenni. Az egy helyben toporgás – mint utólag is látszik –, a lehető legrosszabb döntés volt. És ugyanez vonatkozik a legnagyobb cégekre is, elég csak a piac tendenciáit figyelmen kívül hagyó General Motors 2009-es csődjét említeni. Éppen ezért fontos, hogy odafigyeljünk a környezetre, nem szabad sajnálni a pénzt és az energiát a piackutatásra és felmérésekre. A piac ugyanis egy folyamatos verseny, ahol nincsenek előre kiosztott pozíciók.

A fenti példák azonban még egy dologra rávilágítanak: a csődhelyzetből egy vállalkozás akár ki is tud jönni, ha világosan felméri a lehetőségeket, új piacot keres vagy saját pozícióján módosít és lezárja a korábbi működés sikertelen részét.