Kép:PP archív

Gondoljuk végig alaposan és fogalmazzuk meg  pontosan, milyen munkaerőt keresünk. Az alábbi kérdéseken érdemes ilyenkor végigmenni:

• Kezdőt vagy gyakorlattal rendelkező munkavállalót keresünk?
• Számít-e a kora és a végzettsége?
• Milyen képességekkel kell mindenképp rendelkeznie?
• Napi hány órára és mennyit tudunk neki maximum fizetni egy hónapban?
• Milyen hosszú távra keresünk alkalmazottat?

Miután minden kérdésre megvan a válasz, akkor adjunk fel rövid és konkrét tartalmú hirdetést, amelybe mindenképp írjunk bele telefonszámot, ahol érdeklődhetnek a jelentkezők. Hirdetői tapasztalat, hogy hitelesebbnek tartják a munkakeresők azt a munkáltatót, aki telefonszámot is megad, nemcsak email címet. Ezért szívesebben is jelentkeznek annál a cégnél. (Az sem mindegy, hogy hol keressük a reménybeli kollégát! Mint mindent, az online világ ezt is megváltoztatta.)

Nem minden álláshirdetésre jelentkező keres valóban állást. Sok az érdeklődő, még több az, aki csak azt olvassa ki a hirdetésből, ami érdekli és átsiklik afölött, ami kevésbé tetszetős. Általában két mondatból megállapítható, hogy mik a telefonáló szándékai. Aki például azzal kezdi: "Hol van a munkavégzés helye?", nagy valószínűséggel nem akar igazán elhelyezkedni. Ez ugyanis a munkavégzés szempontjából nem releváns. Intő jel az is, ha valaki kifogásokat sorol fel, miért nem jó neki a felkínált időpont a személyes állásinterjúra.

Érdemes figyelni arra, miket kérdez tőlünk az első beszélgetés során az állásra jelentkező. Gyakori probléma, hogy a hirdetésben szereplő információkat figyelmen kívül hagyja a telefonáló és a telefonban ezekre kérdez rá. Ebből még nem kell messzemenő következtetéseket levonni, de arra mindenesetre lehet következtetni, hogy figyelmetlen és nem annyira alapos a reménybeli munkavállaló.

Ha eljutunk odáig, hogy sikerült kiválasztanunk azt a jelentkezőt vagy jelentkezőket, akivel leülünk beszélgetni az együttműködés feltételeiről, minden apró jelre ügyeljünk:

Pontosan érkezik-e vagy ha késik telefonál-e. Tíz percnél senkire ne várjunk többet és ha telefonál, akkor is csak alapos indokkal. Aki ugyanis indokolatlanul többet késik egy állásinterjúról, annak a munkához való hozzáállása is hasonló.

Fontos, hogy lenémítja-e a telefonját a beszélgetés alatt vagy csak "rezgőre állítja" a készüléket. Amennyiben ez utóbbit - magyarázat nélkül - teszi, akkor nem a beszélgetésre koncentrál, arról nem beszélve, hogy udvariatlan is. Ez utóbbi nem ideális munkavállaló személyiséget takar.

Fontos hogy a leendő munkavállalót hagyjuk, hogy beszéljen magáról, de ne engedjük, hogy folyamatosan kérdéseket tegyen fel.  Az az interjúalany, aki így próbál egy beszélgetést irányítani az állásinterjún,  szereptévesztésben van és később sem számíthatunk másra tőle.

Végül, de nem utolsósorban az első munkanap lesz a meghatározó. Pontosan érkezik és időre végez-e munkájával a dolgozó.

Kritizálja-e az egyik munkatársat a másiknak, feltesz-e olyan kérdéseket a kollégáinak az első napon, amelyekre már választ kapott tőlünk munkába állása előtt. Mindkét esetben nem árt résen lenni, jobban odafigyelni a munkájára egészen addig, amíg mg nem bizonyosodunk arról, hogy megbízható munkatársa lesz a cégnek.

Ne feledkezzünk meg a munkavállalót bejelenteni már a munkába állása első napján és aláíratni vele a munkaszerződését. (Tudja, mi a 3 legfontosabb dolog, amit mindenképp bele kell íratni a munkaszerződésbe, bár nem kötelező?) A jogviszony hivatalossá tételével a cég jogszerű működését is biztosítjuk és ráadásul egy esetleges károkozás esetén a munkavállaló sem úszhatja meg következmények nélkül.