Az Európai Bíróság megállapította, hogy nem ellentétes a héairányelvvel a magyar adóhatóság azon gyakorlata, amelynek alapján a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet beszerzője annak ellenére nem élhet az értékesítőnek tévesen az egyenes adózás szabályai szerint megfizetett adó levonására vonatkozó jogával, hogy az értékesítő ténylegesen befizette ezen adót az államkincstárba.
A Bíróság azonban kimondta, hogy amennyiben a tévesen megfizetett adónak az értékesítő által a beszerzőnek való visszatérítése lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válik (például az értékesítő fizetésképtelensége miatt), úgy
az uniós jog megköveteli, hogy a beszerző közvetlenül az adóhatóságtól kérhesse a visszatérítést.A mostani, egyébként az M6 autópálya építéséhez kapcsolódó ügyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy olyan esetekben, amikor nem merül fel adócsalás gyanúja, az adóhatóság a beszerző adólevonási jogát megtagadó határozatának meghozatalakor köteles-e megvizsgálni azt, hogy az értékesítő képes-e a beszerző javára a tévesen megfizetett áfa összeg visszatérítésére, és különösen azt, hogy az értékesítőnek a magyar jog szerint van-e lehetősége arra, hogy az általa tévesen befizetett adót visszafizettesse az adóhatósággal.
A magyar bíróság arra a kérdésre is szeretne választ kapni, hogy amennyiben az első kérdésben
Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a Farkas ügy tényállásához nagyban hasonlító jelen ügyben érintett beszerző nem hivatkozhat az áfa levonásához való jogra, mivel tekintetében e levonás gyakorlásának a feltételei sem a fordított, sem pedig az egyenes adózás vonatkozásában nem állnak fenn. E beszerző ugyanis egyrészről a fordított adózás szabályai szerint levonni kívánt adót nem fizette meg az adóhatóságnak, másrészről pedig az egyenes adózás szabályait követve egy olyan összeget fizetett meg az értékesítőnek, amely az alkalmazandó jogszabályok alapján nem volt adóként lerovandó.
Mivel úgy tűnik, hogy a magyar polgári jog az uniós jognak a hatékony érvényesülésre és az egyenértékűségre vonatkozó elveivel összhangban az áfa levonhatósága kérdéskörétől függetlenül lehetővé teszi a beszerző számára, hogy az értékesítőtől követelje a számára jogalap nélkül kifizetett összeg visszatérítését (az értékesítő pedig az adóhatóságtól kérheti ugyanezt), így a Bíróság szerint
az adóhatóság egy, az áfa levonhatóságával kapcsolatos eljárásban nem köteles annak megvizsgálására, hogy az értékesítő vissza tudja-e téríteni a beszerzőnek a jogalap nélkül megfizetett áfa összegét.Ugyanakkor a Bíróság emlékeztet a Farkas ügyben kifejtett azon ítélkezési gyakorlatára, amely szerint, amennyiben a jogalap nélkül felszámított áfának az értékesítő által a beszerző részére való visszatérítése lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válik, különösen az értékesítő fizetésképtelensége esetén (amivel kapcsolatban a jelen ügyben is merültek fel információk), úgy a beszerző közvetlenül az adóhatóságtól kérheti a visszatérítést.
