A hitelintézetek összevont mérlegének adatai szerint a nettó törlesztés a devizahitelek leépítéséből adódott, amelyekből 41,1 milliárd forintnyit fizettek vissza, míg forintban 13,3 milliárd új hitelt vettek fel a februári 7,5 milliárd csaknem dupláját. Tavaly november és idén január között a vállalati szektor tisztán a tranzakciókat tekintve forintban és devizában is nettó hiteltörlesztő volt, decemberben a teljes összeg a 206 milliárd forintot is meghaladta. A vállalati forinthitel felvétel tavaly szeptemberben ért el kiugró, 400 milliárd forintot megközelítő összeget, a devizahitel-állomány leépítése pedig egy éve megszakítás nélkül folyik - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott friss adataiból. (Bár lehet, hogy csak kivárnak a cégek.)
A betétek kivonása forintban 14,7, devizában 25,9 milliárdot tett ki márciusban. A devizabetétek kivonása november óta nem szakadt meg januárban pedig a 200 milliárd forintot is megközelítette. A vállalatok összes hitelállománya március végén 6659 milliárd forint volt, 71 milliárddal alacsonyabb, mint egy hónappal azelőtt és 350 milliárddal apadt egy év alatt. A betétállomány 56 milliárd forinttal csökkent márciusban, de a hó végi 4746 milliárdos összeg szerény 154 milliárddal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.
Márciusban az ötévesnél hosszabb devizahitelek 48, a legfeljebb egy éves devizahitelek 45 milliárd forinttal csökkentek, miközben a folyószámlahitelek állománya 16,5 milliárddal nőtt. A vállalati hiteltartozások tavaly március óta bekövetkezett 350 milliárd forintnyi csökkenése az egy évesnél rövidebb 466, az ötévesnél hosszabb hitelek 56 milliárd forintos apadásából és az egy évesnél hosszabb, de öt évet el nem érő futamidejű hitelek 172 milliárd forintnyi növekményéből eredt.
A kormány gyorsítani akarja a hitelezést - mindenáron
A kormány figyelemmel kíséri a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát, és akár a szabályozási rendszerhez is hozzányúl, ha az lassítja a hitelezési folyamatokat – mondta korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Magyar Bankszövetség közgyűlésén.
Balog Ádám az MNB alelnöke szerint a jegybank eddigi lépései az ország pénzügyi stabilitásának erősítését, a vállalati - különösképpen a kkv - hitelezés erősítését, a felügyeleti struktúra átalakítását, a pénzügyi fogyasztóvédelem előtérbe helyezését szolgálták. "Ehhez megfelelő alapot ad a stabil magyar bankrendszer" - tette hozzá az alelnök.
