Köztudott, hogy magyarországi ingatlanok megszerzése vagyonszerzési illetékfizetéssel jár. Ráadásul az ingatlan értéknövekedéséből származó nyereség után az eladó is adófizetésre kötelezett – legyen akár külföldi akár belföldi. Ezek az adóterhek azonban a múltban könnyen megkerülhetők voltak oly módon, hogy vagy az értékesítést megelőzően, vagy korábban a tulajdonos egy társaságba apportálta az ingatlant: ilyenkor ugyanis nem közvetlenül az ingatlan adásvételére, hanem az azt birtokló társaság részesedésének adásvételére került sor, amely sem illetékfizetési kötelezettséget, sem – külföldi eladó esetén – adófizetési kötelezettséget nem eredményezett. Ennek a win-win-szituációnak az egyetlen vesztese a magyar költségvetés volt.
Felismervén az adó elkerülésének ezen nyilvánvaló lehetőségét, a törvényalkotó az elmúlt években több új szabályt vezetett be. Egyrészt, az úgynevezett belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok (azaz azon társaságok, amelyek eszközeinek legalább háromnegyedét belföldi ingatlan teszi ki) részesedésének megszerzése illetékkötelessé vált, másfelől a külföldi eladó ugyanúgy adókötelessé vált az ingatlant birtokló társaság részesedésének értékesítéséből keletkező nyereség után, mintha az ingatlant közvetlenül adta volna el. Tekintetbe véve azt is, hogy egy-egy társaság adásvétele lényegesebben több kockázattal jár, mint az ingatlan közvetlen megvásárlása, e szabályok azt eredményezték, hogy nagymértékben lecsökkent a társaságvásárláson keresztüli ingatlanszerzések száma Magyarországon. (Nem minden esetben érdemes megvásárolni a székhelyünket! itt elolvashatja, mikor jó bérelni!)
Baráti Ákos, Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint korai lenne azt mondani, hogy ezzel véglegesen eltűntek volna a társaságba csomagolt ingatlanértékesítések a magyar piacról. Egyrészt, még ha az illetékfizetési kötelezettséget ki is terjesztették a társaságvásárlásokra, a szabályozás továbbra is tartogat precíz adótervezéssel kihasználható lehetőségeket. Figyelemmel arra például, hogy kapcsolt vállalkozások közötti társaságátruházás nem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget, vagy akár arra, hogy az illetékfizetési kötelezettség csak 75 százalékos részesedésszerzés esetén következik be (azaz két független vevő 50-50 százalékos részesedésszerzése esetén például nem), a társasági struktúra megfelelő megválasztásával elkerülhető lehet az illetékteher. Ráadásul jelenleg még több olyan kettős adóztatási egyezményünk van hatályban (így például akár a Hollandiával, akár az Oroszországgal fennálló egyezményünk), amely nem teszi lehetővé, hogy az ingatlannal rendelkező társaságok értékesítéséből származó nyereséget Magyarország megadóztassa, ha az eladó külföldi.
2017: újabb érv a társaságértékesítés mellett
Jövő évtől növelni fogja a társaságértékesítések adóelőnyét egy új áfaszabály is. E szerint, januártól, az ingatlanhoz köthető szolgáltatások teljesítési helye áfaszempontból az ingatlan fekvése szerinti ország lesz. Amennyiben például egy külföldi vevő vesz igénybe egy magyar ügyvédtől az ingatlan megvásárlásához kapcsolódó tanácsadást, úgy ezt a szolgáltatást a magyar ügyvéd kénytelen lesz magyar áfával számlázni a külföldi vevőnek. Ugyanez a helyzet, ha a külföldi vevő az ingatlan átalakításához magyar műszaki tervezőt vesz igénybe. Bár az így felszámított áfa valószínűsíthetően előbb-utóbb visszajár majd a külföldi megrendelőnek, az ezzel járó macera és finanszírozási igény mindenképpen el fogja gondolkoztatni egy külföldi vevőt, hogy inkább társaság formájában vegye meg az ingatlant. Ekkor ugyanis a jelenlegi értelmezés szerint, a magyar tanácsadó továbbra is áfamentesen tud számlázni. Persze idővel ez az értelmezés is változhat, az adózásban ugyanis soha nem léteztek örök életű szabályok.