Cafeteria: rosszul járnánk Orbán ötletével

Mint azt korábban megírtuk, Orbán Viktor szerint az Európai Bizottság "szétzúzta" a magyar cafeteriarendszert, ezért kell felvetni annak lehetőségét, hogy az eddig "rejtett" kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. „A kettős bérrendszer intézményében van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot” - mondta.

„Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” - fogalmazott. Orbán Viktor szerint ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteria rendszert, „akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”. A miniszterelnök úgy véli, ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba.

A monopóliumig nem volt gond vele

„Egészen 2011-ig semmi baja sem volt az Európai Uniónak a magyar cafeteria rendszerrel, hibátlanul működött. A nemrégiben született uniós ítélet (ld. keretes írásunkat) az elmúlt három év terméke” – hangsúlyozta Dávid Ferenc a VOSZ elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Dávid szerint azzal, hogy a kormány 2011-ben megtiltotta a külföldi tulajdonú vállalkozásoknak, hogy a cafeteria rendszerben részt vegyenek, egyértelműen piackorlátozó lépést követett el és az Unió ezt hozta most helyre ezzel az ítélettel. Az érdekképviseleti vezető szerint nagyon sokan lesznek, akik nagyon rosszul járnak a kormány ötlete miatt. „Nem minden munkavállaló kapott cafeteriát, akik kimaradnak az új rendszerből, azokkal mi lesz?” – tette fel a kérdést.

Csak az utalványokra?

"Véleményen szerint egy ilyen intézkedés bevezetése csak az Erzsébet-utalványok, illetve az ajándékutalványok körében lehetséges" - mondta a Piac & Profitnak Kardos György, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezetője. A szakértő szerint a Szép Kártya rendszer, illetve az egyéb cafeteriaelemek, mint az adómentes juttatások, lakhatási támogatás, vagy iskolakezdési támogatás stb. esetén a készpénzesítésnek olyan negatív következményei lehetnének, amelyeket nem vállalhat fel a kormány. (Az utalványok esetén az indokolhatja ezt a lépést, hogy - mint azt mi is megírtuk, - várhatóan ez a rendszernek az a pontja ami miatt nagy összegű kártérítést fizethetne ki az állam.) "Várhatóan a készpénzesített utalványok felső határát havi 20-30 ezer forintban vonják majd meg, és különféle kedvezményeket kapcsolnak majd hozzá, hiszen normál bérként nincs az a munkáltató Magyarországon, aki ezt bevállalná" - vélekedett a szakember, aki szerint afelől senkinek se legyen kétsége, hogy valamilyen formában meg fogja lépni ezt a kormány.

Óriási a bizonytalanság

Már maga az alapötlet sem egészen világos. Ha a miniszterelnök felvetése azt jelenti, hogy szja mentesen lenne adható a fizetés egy része, az gyakorlatilag a korábban éppen az Orbán kormány által kivezetett adójóváírás megfelelője lenne. Ha viszont a nagy terhet jelentő járulékokat sem kellene befizetni, az viszont azt jelentené, hogy az Orbán kormány kedvenc, egykulcsos szja rendszerét végeznék ki, hiszen gyakorlatilag egy második, 0%-os adókulcs jelenne meg.

„Egyelőre csak találgatni tudunk, hogyan valósulhatna meg ez az elképzelést” – mondta a Piac & Profitnak Fata László cafeteriaszakértő, a Cafeteria Trend Magazin főszerkesztője. A szakértő szerint fontos lenne minél hamarabb információkat adni a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is azzal kapcsolatban, hogy hogyan, és melyik cafeteria elemeket érintené a készpénzesítés.

Megéri ha tulajdonos az alkalmazott

Létezik egy költséghatékony megoldás a munkavállalók ösztönzésére: újra életre kelt a munkavállalói résztulajdonosi program. A lehetőség ráadásul adózási szempontból is jobban megéri a cégnek, mint más pénzbeli ösztönzők.„Ebből nem lesz bérnövekedés

„A pontos információk hiányában pedig a munkáltatókon is eluralkodott a bizonytalanság. Lassan itt lenne az ideje a nyár előtti SZÉP Kártya feltöltésének, de most sokan kivárhatnak ezzel, hiszen a feltöltendő összeg két évig felhasználható, a bejelentés szerint viszont 2017-től nagyban változhat a keretrendszer” – hangsúlyozta lapunknak Fata László. Azt is kiemelte, hogy a pontos szabályozás ismeretében vizsgálható csak, hogy a munkáltatók készpénzben is átadnák azt az összeget, amit cafeteriaként nyújtanak.

„Mikor 2014. végi javaslatok alapján jelentősen emelkedett volna a cafeteria adókulcsa, akkor egy kutatással vizsgáltuk a munkáltatók lehetséges reakcióit. A kutatásunk adatai alapján a válaszadó munkáltatók 18,4 százaléka, akik az érintett munkavállalók 14,9 százalékát foglalkoztatják emelte volna be a juttatással kiesett összeget a munkabérbe, és valószínűleg most is így járnának el, ha csak a kettős bérrendszer nem tartalmaz majd külön jelentős ösztönzőket a cégek számára” – mondta.

Nem lesz ebből bérnövekedés?

„Értelmezhetetlen a miniszterelnök kijelentése” – mondta a Piac & Profitnak Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője. „Ma Magyarországon minden bérként kifizetett 100 forintra 93 forint adó és járulék jut. Az a dolgozó, aki eddig adómentes juttatást kapott, azaz 100 forintból 100 forintot, az még kedvezményes adókulccsal is rosszabbul jár. Hogyan lesz ebből bérnövekedés?” – tette fel a kérdést a szakértő, aki szerint az egyre fontosabb munkáltatói gondoskodó szerep is veszélybe kerül. (A munkáltatóknak - eddig - megérte a cafeteria elemek használata, hiszen ezek a motiváció erősítéséhez is hozzájárultak.)

A cég és a dolgozó is nyer az adománnyal

Tavaly összesen 6 milliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel támogatták dolgozóikat a felelős munkáltatók. Egy év alatt több mint 84 százalékkal emelkedett munkáltatói hozzájárulásokon felül adható adományok összege. A vállalatok körében nem csak az adó- és költségelőnyök miatt, de a munkavállalók lojalitásának és pénzügyi tudatosságának növelése érdekében is hasznos ez a béren kívüli juttatás.

„Biztos vannak olyanok, akik örülnek, ha több készpénzhez jutnak, de semmi sem biztosítja, hogy azt az összeget, amit eddig csak pihenésre, nyaralásra fordíthattak, ezután is arra fogják fordítani, vagy ha már itt tartunk, akkor öngondoskodásra, vagy egészségmegőrzésre, sportra. Lehet, hogy inkább vesznek maguknak egy újabb kütyüt” – mondta Király Ágnes.

Sokan nagyon rosszul járhatnak

Minden szakértő egyetértett abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés. A belföldi turizmusban például jellemzően a magyar tulajdonú kisebb vállalkozások, szálláshelyek forgalmuk jelentős részét a SZÉP kártyán jóváírt összegeknek köszönhették. De rosszul járnak a vendéglátóhelyek, a fürdők, a wellness hotelek is, így megbecsülni sem lehet milyen veszteséget kellene elszenvedniük, hány ezer állásba kerülne egy ilyen döntés.

Olyan, első pillantásra nem nyilvánvaló helyeken is lecsapódhat a döntés, mint a munkahelyi étkezdék, amelyek jellemzően elfogadták a munkáltatók által biztosított utalványokat, stb. ha a dolgozók készpénzben kapják meg a juttatásokat ezek az étkezdék bezárhatnak. Rosszul járhatnak az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak is, amelyek beérkező befizetéseik jelentős részét szintén a munkáltatók által adott cafeteria juttatásokból szerzik.

Borulhat a monopólium

Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet utalvány egyes elemei az Európai Unió Bírósága február végén meghozott döntése szerint. A SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja. Irányelvet sért, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát – a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában –, és a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények sem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek.

A bíróság kifogásolta azt is, hogy SZÉP-kártyát csak az pénzintézet bocsáthat ki, amely minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen rendelkezik ügyfélfogadó helyiséggel. Ennek a feltételnek ugyanis kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkezők képesek eleget tenni. A más tagállamokban letelepedett szolgáltatók nem dönthetnek a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett. Erzsébet-utalványt pedig csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) bocsáthat ki, amely monopólium mind a letelepedés, mind a szolgáltatásnyújtás szabadságát sérti. Még akkor is, ha a gazdasági tevékenységből származó bevételeket az MNÜA szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja.

Magyarországnak ki kell vezetnie az ítéletben foglalt jogsértéseket a magyar jogszabályokból, de a brüsszeli döntés nem jelenti a jelenlegi cafeteriarendszer automatikus változását, sem azt, hogy abba újból bekerülhetnének például a francia étkezési utalványok azonos feltételekkel, mint az Erzsébet-utalvány. „Miközben tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a döntést, Magyarország kormányának elszántsága nem változott meg azzal kapcsolatban, hogy az Erzsébet-programot megvédje, megtartsa” – mondta az ítélet után Kovács Zoltán kormányszóvivő azt kommentálva.